Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

A kiírói t felelős szemelv a beszéde, a kötőhártyák a szemen belövelliek. A beteg engedte, hogy a fejsérülését összevarrja az ügyeletes orvos, vérnyomását megmérje, egyéb vizsgálat végzéséi azonban nem engedte meg. A férfi a részletes fizikai vizsgálatot tehát megtagadta, ezért az ügyeletes orvos úgy gondolta, hogy ilyen hiányos adatok alapján röntgenvizsgálatot ajánlatos végezni. Megkérte ezért, hogy vagy a folyosón foglaljon helyet, míg a röntgenvizsgálatot megejtik, vagy a kórteremben feküdjék le. Amikor a röntgenszobába szólították a beteget, nem találták sehol. A kórház személyzete mindenült kereste, azonban a keresés eredménytelen maradt. Az önkényesen történt távozást 23 órakor rögzítették. A következő napon a kora reggeli órákban a kórház kertjében az udvari munkások földön fekve, életjelenségck nélkül találták meg a férfit. Értesítették az orvost, aki megállapította, hogy a halál beállt, és értesítették a rendőrséget, mert felmerült a gyanú, hogy baleset következett be, de nem volt kizárható az idegenkezűség sem. A peres eljárást megelőzően több szakvélemény beszerzésére került sor - részben a rendőrségi eljárás során - , de ezek nem hoztak egyértelmű eredményt. A szakvélemények arra utalnak, hogy a néhai halálát több tényező, nevezetesen bélfodorszakadás, hasűri vérzés, koponyatörés, agyzúzódás okozta, de nem zárható ki az alkoholos állapotban történt lehűlés haláloki szerepe sem. A néhai hozzátartozói keresetükben vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérték az al38