Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

A kárért felelős szemelv ezen túl a felperesnél állandó fáradékonyság, fizikai rosszullét tapasztalható, tehát a mindennapos élettevékenységet gátló, egyre súlyosodé körülmények között él. (Miskolc i Városi Bíróság 22. P. 24 489/1994. sz.) Gyermek biztonságos elhelyezésének elmulasztása következtében bekövetkezett haláleset A felperesek gyermekét kb. 13 hónapos korában az alperes kórházba szállították lázgörcsrohamok miatt. A gyermeknek, bár lázmentessé vált, néhány napig még bent kellett maradnia a kórházban antibiotikumos kezelés céljából. Az egyik nap a hajnali órákban a gyermek az ágytámlarészről az ágyból hátrafelé kicsúszott, a feje beszorult. Ennek következtében oxigénhiányos állapotba került, újraélesztését sikertelenül kísérelték meg. A gyermek egy olyan ágyban feküdt, amelynek belterülete 680 x 1560 mm. A rácstávolság két-két helyen a támlarészen szélesebb, mint az ágy többi részénél. Azon a részlegen, ahol a gyermek feküdt, a szolgálatot teljesítő ápolónő éjjel 2 órakor a kezelőbe vitt egy sürgős beavatkozást igénylő beteget, akit 3/4 3-kor vitt vissza a kórterembe. Eközben mindvégig a kezelőben tartózkodott, a doktornőnek segédkezett. Ez alatt az idő alatt 2 óra 10-2 óra 15 körüli időbén a másik részlegen szolgálatot teljesítő ápolónő valamennyi szobát végiglátogatta, és látta az ágyában álló és síró gyermeket is. Ezt követően a kórterembe csupán 31