Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

A kárért felelős személy rásaként kizárólag vérkészítmények által okozott vérszennyeződés jöhet szóba. A felperes műtétje elvégzésének idején az alperes kórház háromféle sterilizáló berendezéssel rendelkezett. Az eszközök sterilizálásánál a következő gyakorlatot folytatták: a műtéti beavatkozást követően a felhasznált műtéti eszközöket 3% -os lizoform oldatban előáztatták, majd 2%-os, 30 percig történő Hemoponos áztatást követően, csapvíz alatt kefével megtisztították, szárították, s ezt követően vitték a sterilizálóba. Az így elkészített műtéti eszközös csomagot helyezték a gépbe, a csomag külsején egy indikátor tesztcsíkot helyeztek el, amely jelölte annak tényét, hogy a kellő hőmérsékletet a sterilizálóban a csomag elérte. Az ÁNTSZ a fenti időszak alatt hat hónaponként vizsgálta a műtét használatához szükséges eszközök spóramentességét. A felperes kereseti kérelmében vagyoni és nem vagyoni kárainak megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes nem ismerte el a felelősségét. A felek között lényegében csak abban a kérdésben volt vita, hogy a hepatitis „C" vírus a december 6-án végzett műtéti beavatkozás során került-e a felperes szervezetébe. A kérdés eldöntésére a bíróság három szakértői véleményt is beszerzett. A szakértői véleményekben egyértelmű, hogy ez a fertőzés csak vérkészítmény, vérszennyeződés útján terjed, illetve jelölhető meg forrásként. A már említett lappangási időt figyelembe véve, keletkezésének időpontja „összevág" a felperesnél elvégzett műtéti beavatkozás idejével. 29