Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

A > Álataiános sebészei res dolgozói részéről a műtét előtt adott tájékoztatás, hogy hamar gyógyuló, rutinjellegű beavatkozásról van szó. A másodfokú bíróság közbenső ítéletlel megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és az alperes kártérítési felelősségét megállapította. Ítélete indokolásában úgy foglalt állást, hogy az alperes alkalmazottai mulasztottak akkor, amikor a felperest nem tájékoztatták a műtét esetleges következményeiről. A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyet a Legfelsőbb Bíróság nem talált alaposnak. A jogerős közbenső ítélet megalapozottan jutott arra a megállapításra, amely szerint az alperes alkalmazottai mulasztottak akkor, amikor a műtét lehetséges negatív következményeit nem közöltek a felperessel. A felperes saját előadása szerint a műtéthez való hozzájárulását olyan előzetes tájékoztatás alapján adta meg, amely szerint egyszerű műtétről van szó, amely után egy héttel már dolgozhat is. Az alperes semmivel nem bizonyította a perben, hogy a felperes az általa áhítottnál részletesebb, más tartalmú, a műtét esetleges negatív következményeire is kiterjedő felvilágosítást kapott volna a műtétet megelőzően. A felülvizsgálati kérelemben az alperes maga is elismerte, hogy az utóbb bekövetkezett szövődmény kockázatáról az orvos nagy valószínűséggel nem tájékoztatta a felperest. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint egv az ETT-vélemény szerint - 5-20%-os gyakoriság156