Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Ideggyógyászat kórházi dolgozók munkavégzésére vonatkozóan az Eü. tv. 74. §-ának (1) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket. A bíróság a meghallgatott tanúk, különösen a felperes betegtársának a vallomása alapján megállapította, hogy a felperest ápoló nővérek munkájukat az általános elvárásnak és az. adott helyzetben általában elvárható magatartásnak megfelelően végezték. A felpereshez többször bejártak, neki az injekciókat, illetve gyógyszereket megfelelően, az orvosok által előírt módon beadták, a felperest gyakran nyugtatgatták. Az egyik tanú még azt is kiemelte, hogy a nővérek sűrűn megfordultak a kórteremben. Mind a betegfelvételt végző orvos, mind az ügyeletes orvosok és az ápolónők a munkaköri leírásuknak és a neurológiai osztály szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően látták el tevékenységüket. A felperes kezelését ellátó személyek nem tudtak és nem is tudhattak a felperes korábbi pszichiátriai kezeléseiről, ezt a felperes a betegfelvételkor nem közölte és később sem említette, még a beteget meglátogató hozzátartozók sem közölték ezt a tényt az ápoló személyzettel. A közlés elmaradásának egyetlen indoka az lehetett, hogy a felperes közeli hozzátartozóinak megítélése szerint sem volt a felperes olyan állapotban, amely a kórházakban tapasztalható általános, fájdalmakkal együtljáró állapotnak ne felelt volna meg. Igaz. hogy a felperes mindkét nap benntartózkodása idején gyakran hangoztatta azt, hogy haza szeretne menni, de az általános élettapasztalat is 129