Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 29. § meke ugyanis a peradatok szerint nem képes magát eltartani, a felperes háztartásában él, a rokkantnyugdíja igénybevételével kizárólag a felperes gondoskodik róla. Az eltartás, gondozás stb. azonban mindkét szülő közös kötelessége, így a szülők közös tulajdonú, viszonylag nagy méretű ingatlanában a felperes által elfoglalt lakrészben biztosított lakhatási lehetőség mindkét szülő terhére számolandó el. A gyermekkel együtt használt lakrész valóban meghaladja a felperes 1/2 tulajdoni hányadát, a lakáshasználati díj azonban mégsem lett volna megállapítható, mert a többlethasználat - a jogerős ítélet szerint is - abból adódik, hogy a felek nagykorú beteg gyermeke az anyjával együtt lakik. Az alperes tehát - mivel a gyermekkel szembeni kötelezettségét részben a külön szoba biztosításával teljesíti -, annak használati díját a felperestől nem követelheti (LB P. törv. II. 21 412/1978.). Többlethasználati díj osztott használat esetén A másodfokú bíróság a felperes többlethasználati díj iránti igénye megítélésénél a kisszobát helytállóan hagyta figyelmen kívül, a felperes ugyanis -jóllehet nem lakott a lakásban - a kisszobát a házassági bontóper befejezése után a jelen per jogerős befejezéséig birtokban tartotta. Tévedett azonban, amikor az alperest a lakás fennmaradó 96