Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 29. § ingatlant életvitelszerűen a későbbiek során sem kívánta használni, hanem ott összesen két alkalommal, más célból jelent meg. Ilyen körülmények között a felperes többlethasználati díj iránti igénye szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az alperes a felperes elköltözése után lakatot szerelt fel a bejárati kapura és a felperesnek az ingatlanba való bejutását két alkalommal nem tette lehetővé, a felperes magatartásából és szavaiból ugyanis joggal következtetett arra, hogy a felperes a korábbi szándékán nem kíván változtatni, vagyis nem kíván visszaköltözni az ingatlanba. A fentiekből következik, hogy a felperes az elköltözésétől kezdve mindaddig, amíg az ingatlan őt megillető helyiségeit és területeit a jogerős ítélet alapján birtokba nem vette, az ingatlan birtoklására és használatára vonatkozó jogát saját elhatározásából nem gyakorolta. Magatartásának anyagi következményeit ennélfogva jogszerűen nem háríthatja az alperesre, az említett időre tehát az alperestől többlet használati díjat nem követelhet (LB P. törv. II. 20 013/1992.). 92