Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 28. § egyenlő arányban terhelte függetlenül attól, hogy a részletek az életközösség megszűnése előtt vagy után váltak esedékessé. A közös költség viselé­sének aránya tekintetében pedig mindaddig az in­gatlan-nyilvántartásba bejegyzett egyenlő tulaj­doni illetőség az irányadó, amíg a bíróság jog­erős ítéletével az eltérő tulajdoni hányadokat meg nem állapította. Téves tehát a felperes álláspont­ja, amely szerint az életközösség megszűnését kö­vetően esedékes OTP- és közös költség tartozá­sokat a felek között a módosított tulajdoni há­nyadok arányában kellene elszámolni (LB Pfv. II 21 424/2994.). Az egyik házastárs ifjúsági takarékbetétje alapján járó ún. többletkölcsön közös vagyon Az alperes álláspontja szerint az ingatlan a kü­lönvagyona, a lakás megvétele ugyanis úgy volt lehetséges, hogy az előtörlesztést ifjúsági taka­rékbetétjének felhasználásával teljesítették, s e ta­karékbetétre figyelemmel jutottak hozzá a fel­emelt összegű OTP-hitelhez is. Az alperes az ifjúsági takarékbetétje alap ján já­ró ún. többletkölcsön különvagyoni elszámolá­sának mellőzését megalapozatlanul sérelmezi. A Csjt. 28. §-ának (2) bekezdése tételesen sorolja fel a különvagyon körébe tartozó vagyontárgya­kat. A házasfelek részére nyújtott hitel ebben a 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom