Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. §(2)-(4) A vagyoni viszonyokat rendező szerződéstől egyoldalúan egyik házastárs sem térhet el 1985. május 8-án a házastársak közjegyzői okiratba foglalt közös nyilatkozatot tettek, amelyben az alperes előadta, hogy az ingatlant mint üres házhelyet még a házasságkötés előtt szerezte, ezért a telek a különvagyona. A felek kijelentették, hogy az ingatlanra a házasságkötés után 1976ban házat építettek, amely a házassági vagyonközösséghez tartozik. A szerződés 4. pontja értelmében: „a felépítmény és a telek egységes ingatlan-nyilvántartási rendezése céljából az alperes a telek 1/2 részét ajándékba adja a felperesnek, míg a felépítmény a Csjt. 27. §-a szerint 1/2 részben a felperes tulajdonát képezi". A megállapodáshoz a jelzálogjog jogosultjai hozzájárultak és annak alapján a felperes tulajdonjoga az ingatlan 1/2 illetőségére bejegyzésre került. Nem sértett jogszabályt a bíróság, amikor a közös tulajdon megszüntetésénél az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányadokat vette alapul. Több évvel az építkezés befejezése után közjegyzői okiratban a felek egybehangzó akarat-nyilatkozattal maguk rendelkeztek akként, hogy az addig az alperes kizárólagos tulajdonaként nyilvántartott ingatlan - részben az alperes részéről történő ajándékozásra, részben a közös építkezésre tekintettel - egyenlő arányú közös tulajdonuk. Ez a szerződés a feleket köti és attól egyoldalúan az alperes sem térhet el. A szerző57