Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. §(1) ben annak a megállapítását kérte, hogy az I. r. felperes tartás és életjáradék jogcímén - visszterhesen - szerzett 1/3 tulajdoni illetőségének a fele házastársi vagyonközösség címén őt illeti meg. Az I. r. felperes az I. r. alperes tulajdoni igényét 87 500 forint érték erejéig elismerte. A II. r. felperes az I. r. alperessel szemben az életjáradéki szerződés megszüntetését kérte, amelyet az I. r. alperes ellenzett. A fentiekben vázolt jogvita elbírálásakor a Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt abban foglalt állást, hogy az I. r. alperes az életjáradéki szerződés kötelezettjének tekinthető-e vagy sem. Az elsőfokú bíróság a kérdést igenlően döntötte el. A Legfelsőbb Bíróság jogi álláspontja ettől részben eltérő. Az I. r. alperes ugyanis - aki a szerződés megkötésében nemvitásan nem vett részt — nem vált szerződő féllé önmagában amiatt, hogy a szerződést az I. r. felperes a házassági életközösségfennállása alatt kötötte meg. Az I. r. alperes mint házastárs jogszerzése nem a szerződésen, hanem a Csjt. 27. §-ának (1) bekezdésén, kötelezettsége - a közös vagyonból ráeső rész erejéig - a Csjt. 30. §-ának (2) bekezdésén alapul. Ebből pedig az következik, hogy az I. r. alperes az eltartottakkal (illetve most már az egyedüli jogosult II. r. felperessel) nem áll szerződéses jogviszonyban, így vele szemben a szerződés megszüntetésére sem kerülhet sor, és a II. r. felperestől megfelelő kielégítésre sem tarthat igényt, hanem a házastársa visszterhes szerzéséhez kapcsolódó jogait és a kötelezettségek együttélés alatti teljesítéséből származó igényeit a házastársi kö43