Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. § (1) peres anyjának hagyatékára póthagyatéki eljárás lefolytatását nem kérte, amikor a juttatott ingat­lanra a tulajdonjogot kizárólag az apja javára je­gyezték be. Az alperes nem hivatkozhat alappal arra sem, hogy a telekkönyvben (apja kizárólagos tulajdon­jogát feltüntető bejegyzésben) bízva szerzett tu­lajdonjogot. Az alperes ugyanis nem ellenérték fejében, hanem ajándékozással szerezte tulajdon­jogát, jóhiszeműségét tehát nem lehet vélelmez­ni, annál is inkább nem, mert mint a szülők leg­közvetlenebb hozzátartozójának tudnia kellett szülei együttéléséről és az így keletkezett közös tulajdonról (LB P. törv. I. 20 322/1979,). Tartási- és életjáradéki illetőleg öröklési szerződéssel megszerzett vagyontárgy I. A felperes a keresetében házastársi közös vagyon­ként tüntette fel az alperes tulajdonaként nyilván­tartott házingatlan 5/6 részét is, előadva azt, hogy annak 3/6 részét az alperes anyja tartása fejében közösen szerezték meg, míg 2/6-at az alperes test­véreitől az együttélés alatt vásárolták s a vétel­árat a közös jövedelemből fizették ki. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása sze­rint a felek az alperes anyját 1957-től ténylege­sen együtt tartották és az együttélés alatt fizették ki az alperes testvérei részére azok 2/6 ingatlan­illetőségének az árát. Eszerint a házasingatian 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom