Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. § (1) peres anyjának hagyatékára póthagyatéki eljárás lefolytatását nem kérte, amikor a juttatott ingatlanra a tulajdonjogot kizárólag az apja javára jegyezték be. Az alperes nem hivatkozhat alappal arra sem, hogy a telekkönyvben (apja kizárólagos tulajdonjogát feltüntető bejegyzésben) bízva szerzett tulajdonjogot. Az alperes ugyanis nem ellenérték fejében, hanem ajándékozással szerezte tulajdonjogát, jóhiszeműségét tehát nem lehet vélelmezni, annál is inkább nem, mert mint a szülők legközvetlenebb hozzátartozójának tudnia kellett szülei együttéléséről és az így keletkezett közös tulajdonról (LB P. törv. I. 20 322/1979,). Tartási- és életjáradéki illetőleg öröklési szerződéssel megszerzett vagyontárgy I. A felperes a keresetében házastársi közös vagyonként tüntette fel az alperes tulajdonaként nyilvántartott házingatlan 5/6 részét is, előadva azt, hogy annak 3/6 részét az alperes anyja tartása fejében közösen szerezték meg, míg 2/6-at az alperes testvéreitől az együttélés alatt vásárolták s a vételárat a közös jövedelemből fizették ki. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a felek az alperes anyját 1957-től ténylegesen együtt tartották és az együttélés alatt fizették ki az alperes testvérei részére azok 2/6 ingatlanilletőségének az árát. Eszerint a házasingatian 39