Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. § (1) tehát azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog fennállását - az ellenkező bizonyításáig - valónak kell tekinteni. Ezzel szemben az igényt érvényesítő félnek kell bizonyítania [Pp. 164. § (1) bek.], hogy az ingatlan-nyilvántartáson kívül az ingatlanra olyan jogot szerzett, amelyre alapítottan kérheti tulajdonjoga feltüntetését [Ptk. 116. § (1) bek.]. A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése szerinti törvényi vélelemnek a megalkotását éppen az tette szükségessé, hogy a külső jogviszonyokban a házastársi közös vagyon terhére kötött ügyletekben gyakran csak az egyik házastárs szerepel szerző félként. így előfordulhat, hogy a megszerzett ingatlant az ingatlan-nyilvántartásban csak az egyik házastárs nevén tartják nyilván. Amennyiben a másik házastárs bizonyítja, hogy az ingatlan szerzése a házastársi életközösség fennállása alatt történt, a tulajdonosként jeltüntetett házastárs kizárólagos tulajdona csak akkor tekinthető valónak, ha bizonyítani tudja, hogy az az ő különvagyona. A bizonyítás sikertelensége esetén alaposnak kell tekinteni az igényt érvényesítő házastársnak azt a követelését, hogy az ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonszerzése - házastársi vagyonközösség jogcímén - az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségére az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyerjen (LB P. törv. II. 20 492/ 1987.). 21