Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. § (1) tehát azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartás­ban feltüntetett jog fennállását - az ellenkező bi­zonyításáig - valónak kell tekinteni. Ezzel szem­ben az igényt érvényesítő félnek kell bizonyíta­nia [Pp. 164. § (1) bek.], hogy az ingatlan-nyil­vántartáson kívül az ingatlanra olyan jogot szer­zett, amelyre alapítottan kérheti tulajdonjoga fel­tüntetését [Ptk. 116. § (1) bek.]. A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése szerinti tör­vényi vélelemnek a megalkotását éppen az tette szükségessé, hogy a külső jogviszonyokban a há­zastársi közös vagyon terhére kötött ügyletekben gyakran csak az egyik házastárs szerepel szerző félként. így előfordulhat, hogy a megszerzett in­gatlant az ingatlan-nyilvántartásban csak az egyik házastárs nevén tartják nyilván. Amennyiben a másik házastárs bizonyítja, hogy az ingatlan szer­zése a házastársi életközösség fennállása alatt történt, a tulajdonosként jeltüntetett házastárs ki­zárólagos tulajdona csak akkor tekinthető való­nak, ha bizonyítani tudja, hogy az az ő különva­gyona. A bizonyítás sikertelensége esetén alapos­nak kell tekinteni az igényt érvényesítő házas­társnak azt a követelését, hogy az ingatlan­nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzése - házas­társi vagyonközösség jogcímén - az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségére az ingatlan-nyilvántartás­ba bejegyzést nyerjen (LB P. törv. II. 20 492/ 1987.). 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom