Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. §(1) zösség közös háztartást, közös gazdálkodást és benső házaséletet jelent a házasfelek között, megszűnése pedig csak akkor állapítható meg, ha valamennyi vonatkozásban megszűnik a felek együvé tartozása. Az adott esetben a nemi kapcsolat megszakadását követően a felek még öt évig egy lakásban laktak, két közös gyermekükkel. A felperes tartotta tisztán az egész lakást, az alperes pedig a gyermekek tartásához, a lakás rezsiköltségéhez és a közös háztartás költségeihez is hozzájárult. A felek között tehát - a gyermekekre is tekintettel - a házastársi kölcsönös támogatás, valamint a házastársi kapcsolat fenntartásának szándéka a nemi kapcsolat megszakadása után is fennállt (LB P. törv. II. 21 329/1975.). A házasságkötés előtti együttélés vagyoni hatása A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése szerint a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami - a 28. § értelmében - valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Az ítélkezési gyakorlat szerint a házasságot megelőző élettársi együttélés vagyonjogi vonatkozásban a házassági életközösséggel egységbe olvad, s ezért az életközösség megszűnésekor - a vagyoni viszonyok méltányos rendezése érdekében - a házasság va15