Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)
Csjt.31.§(2)-(6) tulajdonában levő épülethez hozzáépít (bővíti, átépíti azt), a tulajdonjogi kérdések rendezésére a Ptk. 137-138. §-ainak a ráépítésre vonatkozó szabályai és aPK 424. sz. állásfoglalás irányadó.* Ha pedig a házastársak együttélése során a közös vagyon és a különvagyon a fenti módon vegyül egymással, a vagyonjogi igényeket a Csjt. 2731. §-ai és a 10. sz. Irányelv** alapján kell rendezni. Mindazokban az esetekben azonban, amikor a hivatkozott jogszabályok alapján az ingatlanon valamelyik érdekelt nem szerez kizárólagos tulajdont és a Ptk. 97. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivételek nem állnak fenn, közös tulajdon keletkezik és a tulajdonjog az érdekelteket az ingatlan meghatározott hányadában illeti meg (Ptk. 139.§). Ha a házastársak az egyik házastárs különvagyoni telkére együttesen építkeznek, ellenkező megállapodás hiányában közös tulajdon keletkezik. A tulajdonostársakat megillető tulajdoni arányt a telekingatlannak és a felépítménynek a külön-külön megállapított forgalmi értéke alapján kell kiszámítani. A közjegyző tehát akkor járt volna el helyesen, ha a hagyatéki eljárásról szóló módosított 6/1958. (VIII. 4.) IM rendelet (He.) 64. §-ának (4) bekezdése alapján megfelelő határidő engedélyezésével módot nyújt a túlélő házastársnak igénye per útján történő érvényesítésére. A pemek az engedélyezett határidő alatt történt megindítása esetén a per jogerős befejezéséig a hagyatéki eljárást függőben kell tartani (LB P. törv. II. 20 565/ 1985.). 171