Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. § (2)-(6) ezek állapotából a hiányzó vagyontárgyak hasz­náltságára, illetőleg értékére is tudott következ­tetni (Fővárosi Bíróság 46. Pf. 26 535/1968.) Az életközösség megszűnése után az ingatlanban beállott értéknövekedés, illetőleg a közös adósság törlesztésének figyelembevétele A házastársi vagyonközösség folytán keletke­zett közös vagyonból nem kötelmi jogi alapon illeti meg a házastársakat a nekik jutó illetőség, hanem saját tulajdonjoguk alapján. A vagyonkö­zösség felszámolásakor általában az életközös­ség megszakadásának időpontjában fennálló va­gyoni helyzetből kell kiindulni, viszont egyes va­gyontárgyak értékelésénél az eset körülményei­től függően vagy az életközösség megszakadása­kor, vagy a házastársi közös vagyon megosztása­kori értéket kell figyelembe venni. Az adott eset­ben a perbeli ingatlan tekintetében a vagyonkö­zösség megszüntetésekori forgalmi érték az irány­adó. Az ingatlanban beállott értéknövekedés egyik fél tevékenységére sem vezethető vissza, az az in­gatlanforgalomban jelentkező áremelkedést mu­tató tendencia eredményeként jött létre, azt tehát mindegyik tulajdonostárs javára figyelembe kell venni. Minthogy az életközösség megszűnése és a há­zastársi vagyonközösség megszüntetése között 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom