Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. § (2)-(6) védett tehát a másodfokú bíróság, amikor a fellebbezési kérelemnek megfelelően a tényállás tisztázását mellőzte (LB P. törv. II. 21 575/1976.). Értékmegállapítás a vagyonmérlegben A házastársaknak a házassági életközösség fennállása alatt szerzett vagyontárgyakra vonatkozó joga nem kötelmi, hanem dologi jellegű. Ehhez képest vagyoni illetőségük értéke változhat aszerint, hogy az adott vagyontárgyak forgalmi értékében akár pozitív, akár negatív irányban időközi eltolódás következik be. A házastársi vagyonközösség megszüntetésekor általában az életközösség megszakadásának időpontjában fennálló vagyoni helyzetből kell kiindulni. Amikor azonban az életközösség megszakadása és a házastárs közös vagyon megosztása közötti időben olyan értékváltozás történt, amely nem vezethető vissza a felek tevékenységére, a házastársi vagyonjogi igények rendezésénél általában a vagyonközösség megszüntetésekori (ítélethozatalkori) forgalmi értéket kell alapul venni. Az előadottakból következik, hogy a perbeli öröklakás vagyonjogi értékének elszámolásánál nem lehetett volna csak a peres felek által fizetett törlesztő részleteket figyelembe venni, hanem vizsgálni kellett volna azt is, hogy a házastársi vagyonközösség megszüntetésének időpontjában a kérdéses öröklakás forgalmi értéke miként alakult (LB P. törv. II. 20 706/1971.). 153