Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. § (2)-(6) röl külön döntsön. Ehhez - a dolog természeténél fogva - a szerződés megtámadására nincs szükség (LBPJv. II 22375/1993.). Szerződési nyilatkozat értelmezése A Ptk. 207. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset összes körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A (2) bekezdés értelmében, ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni. A felperes által 1990. szeptember 3-án - az életközösség megszűnését követően - tett írásbeli nyilatkozat azt tartalmazza, hogy azt a 120 000 forintot, amellyel az alperes az építkezéshez hozzájárult „a tulajdon eladásánál" a felperes részéből levonják. Ezt a nyilatkozatot nem lehet akként értelmezni, hogy a felperes 120 000 forintnak az építkezésre fordítását ismerte el és azt az időközben bekövetkezett értékemelkedés arányában kívánta volna elszámolni az alperes javára. A törvény idézett rendelkezése szerint a felperes nyilatkozatát a másodfokú bíróság helyesen értelmezte. A jogerős ítélet szerint egyébként a bizonyított 60 000 forint tényleges ráfordítás alapján az alperes javára az elismertnél lényegesebb magasabb összegű, 382 200 forint különvagyon került elszámolásra (LB Pfv. II. 21 274/1994.). 147