Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. §(1) hez esetenként segítséget nyújtott, s ingatlana építésénél néha ugyancsak segédkezett, az általános szívességi szolgálat kereteit egyetlen esetben sem haladta meg, ezirányú munkássága tehát a közös gazdálkodás megállapításához nem elengedő. A Legfelsőbb Bíróság a peres felek személyes viszonyát sem találta olyannak, amelyből az alperes elköltözését követően a házastársak bensőséges házaséletének jellemzőire következtethetett volna. Az esetenkénti nemi kapcsolat vagy utazás keretében eltöltött néhány napos együttlét, a közös vagyon megosztásával összefüggésben nem értékelhető az életközösség fennállását bizonyító tényként (LB Pf. II. 20 979/1987.). Különlakás mellett életközösség fennállása Annak ellenére, hogy a házasságkötést követően külsőleg a felperes és az alperes életkörülményei nem változtak meg, mindketten külön lakást tartottak fenn és keresetükkel szabadon rendelkeztek, téves az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy közöttük házassági életközösség nem jött létre. A felperesnél és az alperesnél a házastársi összetartozásra, kölcsönös támogatásra és házastársi kapcsolatfenntartására irányuló szándék fennállott. Erre mutat az érzelmi kapcsolaton túl az is, hogy közös lakás szerzésén fáradoztak, az új otthon berendezéséhez a felperes a ke11