Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. § (2)-(6) tulajdoni helyzetét, a közös és az esetleges különvagyonok arányát, az ingatlant terhelő jogokat, valamint a felek részletes meghallgatásával azt, hogy egyezségi szándékuk csupán a házastársi közös lakás használatára, vagy az azon fennálló közös tulajdon megszüntetésére is vonatkozik. Nyilatkozataikjegyzőkönyvbe foglalását követően a bíróságnak felvilágosítást kellett volna kérnie a felperestől, mennyiben megoldott a saját és a nála elhelyezett gyermek lakáskérdése, ha az ingatlan teljes használatát az alperesnek át kívánja engedni. Tájékoztatnia kellett volna a felperest a lakáshasználati jog ellenértékének számítási módjáról is, és a felek ezzel kapcsolatos eltérő nyilatkozatai esetén szakértői bizonyítás elrendelésével kellett volna tisztáznia az ingatlan beköltözhető és lakott értékét, és a használati jog ellenértéke tekintetében való egyezségkötést ezek egybevetése alapján kellett volna elősegítenie. Az ingatlan közös tulajdonának megszüntetésére irányuló egyezségi szándék esetén az ingatlanra vonatkozó hiteles adatok (tulajdonszerzés iratai, ingatlan-nyilvántartás adatai stb.) beszerzése után a bíróságnak tisztáznia kellett volna az ingatlan forgalmi értékét az azt terhelő jogokat és azok jogosultját, majd ez utóbbiakat a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozattételre is fel kellett volna hívnia. Amennyiben az ingatlant hiteltartozás terheli, annak megfelelő elszámolását is el kellett volna végeznie. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló egyezségkötés esetén rendeznie kellett volna a bíróságnak, a hátralékos hiteltartozásnak a tulajdonostársak 129