Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 30. § Házastársak egyetemleges felelőssége támogatási, tartási és gondozási szolgáltatások ellenértékéért A felperesek az alperesnek és az akkor még élő feleségének a kívánságára 1961-ben NY.-ra költöztek a felek olyan megállapodása alapján, hogy a felperesek segítik, támogatják, szükség esetén gondozzák az alperest és a feleségét, akiknek a vagyona ennek ellenében az övék lesz. Az alperes felesége 1990-ben meghalt, örököse az alperes lett. A felesége halálát követően az alperes végrendeletet alkotott, amelyben - a felperesek mintegy 20 évi gondozásának elismeréseképpen - házának az 1/4 részét a II. r. felperesre hagyta, az I. r. felperesnek pedig ugyanezen az ingatlanilletőségen haszonélvezeti jogot biztosított. A végrendelkezés utáni időben azonban a felek között a viszony megromlott, az alperes elköltözött a testvéréhez és a felperesek javára szóló végrendeletét visszavonta. A felperesek a keresetükben az alperes és a felesége részére teljesített szolgáltatásaik ellenértékének megtérítését kérték. A felperesek abban a reményben teljesítettek támogatási, tartási és gondozási szolgáltatásokat az alperes és felesége részére, hogy ezek örököseivé lesznek. A felperesek azonban az alperes felesége után sem örököltek, az alperes pedig a végrendeletét visszavonta. Ilyen körülmények között a peres felek jogviszonya megszűnt, és ennek következtében az alperes által sem ellenzett elszá106