Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt 29. § Többlethasználati díj és lakáshasználati jog ellenértékének összefüggése PK 279. sz. állásfoglalás II. pont Használati díjra az a volt házastárs is igényt tarthat, aki a közös tulajdonban vagy a kizárólagos tulajdonában lévő lakásból elköltözött és a lakáshasználatijog ellenértékének ráeső részét felvette. Az indokolásból: „a lakásból távozó házastárs használati jogának a megszűnése a hasznokban való részesedésen, illetve a részesedés arányán nem változtat, és ezért elköltözését követően a lakásban maradó házastársától a kizárólagos, illetőleg a tulajdoni hányadot meghaladó használatért pénzbeli ellenértéket (használati díjat, többlethasználati díjat, a továbbiakban együtt: használati díj) követelhet. A távozó házastársnak ezt az igényét nem zárja ki az, hogy a lakáshasználati jog ellenértékének ráeső részét - a felek megállapodása, vagy a bíróság határozata alapján - felvette. A lakáshasználati jog ellenértéke ugyanis - társadalmi rendeltetését tekintve - a lakás elhagyásáért járó (a másik fél oldaláról: a lakás kizárólagos használatért fizetendő) térítés, amely mind az összegszerűségének megállapításánál irányadó szempontokat (forgalmi érték, kiskorú gyermekek száma, vagyoni helyzet stb.), mind esedékességét illetően a távozó házastárs elköltözésének az időpontjához kötődik. Ezzel szemben a használati díj a birtoklási és használati jo98