Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1942
Érettségi találkozó. Megható jeleneteknek volt a szinhelvc intézetünk folyó évi, június 29-én, mikor az 1912—13. iskolai évben érettségizett növendékei gyűltek össze harminc éves találkozóra. A 25 érettségizett növendék közül 13-an fértek vissza ez alkalommal az Alma Mater falai közé, hogy a múlt emlékein elmerengve hitet tegyenek az ősi intézet iránti ragaszkodásukról, forró szerctetükről és erőt merítsenek a jövőre. Az öregdiákok, kiknek szemén és arcán a mélységes megindulás jelei mutatkoztak hozátartozóikkal, tanáraikkal Ferencz Gyulával és vitéz Antal Áronnal d. e. 9 óra tájban gyülekeztek a gimnázium bejárata előtt, ahonnan testületileg Csiksomlyóra vonultak. Itt a kegytemplomban Darvas Albert plébános, öregdiák ünnepélyes szent misét celebrált, amely alatt a visszatérő öregdiákok könnyes szemekkel néztek fel a csodatevő Isten-anya szépséges szobrára, az új ruhába öltöztetett istenházára s áhitatos lélekkel hallgattak az Istent a hangok csodálatos harmóniáján dicsérő orgonára. Tekintetük sokszor végig járta a csodaszép templomnak minden zegét-zugát, ahonnan hangosan szólt hozzájuk a hosszú gyermeki múlt s egy nagy darab magyar történelem. Mise végén clfogódott lélekkel és meghatódott hangon mondotta cl a miséző pap egyházi beszédét, amelyben mélységes hittel és meg* győződéssel szegezte le az örök, nagy és megmásíthatatlan igazságot, hogy tér és idő felett Ur az Isten és az ő egyszülött fia Krisztus. A felemelő egyházi szertartás után a Kicsi Somlyó alá, a bor* vízhez vonult a társaság, ahol felelevenítették a régi csíksomlyói diák* élet ezerszinü emlékeit, az iskolai és internátusi életnek oly sok ízét és savát. Megszólaltak az öreg falak, beszélt a szép nagy füves tornákért, a Kicsi Somlyó, a Nagy Somlyó, a Fitódra vezető út, a kálvária, a barátok kertje, az ambitus, az erdő, a székútja és a rét... Csiksomlyóról még a délelőtt visszatért a társaság Csíkszeredába, közben azonban betért volt osztályfőnökének Borcsa Gergelynek székútja melletti lakásába, hogy tiszteletét, ragaszkodását tolmácsolja volt tanárának, aki gyenge egészségi állapota miatt nem vett részt a találkozón. Borcsa Gergely meghatóban szemlélte a régcnlátotl arcokat, mélyen nézett a szemébe minden öreg tanítványának s bámulatos,
