Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1942

6

is tartsák meg növendékeink, amikor a felügyelet közvetlen hatása megszűnik.7)

Végül nem feledkezhetünk meg a kegyelmi eszközök fegycU mező erejéről sem. Az inifium sapieníiae — úgyis mondhatnám : inU tium disciplinae*timor Domini. Az önmegtagadás, a fegyelmezetten végzett ima, a Szentáldozás, az istentisztelet rendje a legmagasabb fegyelemre nevel. A keresztény aszkézis a szenvedélyek legyőzésével, az önuralommal tulajdonképpen a fegyelmezett életet akarja.8)

c) Az értelmi és akarati fegyelmezési eszközök mellett igénybe vehetjük végül a kényszerítő eszközöket is, amelyek élén a büntetés áll. — A büntetés kellemetlen érzelmeket ébreszt a bűnösben és arra indítja, hogy a jövőben ezen kellemetlenségeket elkerülje ; ezért erre való tekintettel, nem követ el fegyelmi vétséget. A büntetés célja a javítás és csak akkor helyénvaló, ha a megbánás érzését kelti fel. A büntetés azonban sokszor csak visszatart a rossztól, de nem javít, sőt van eset, amikor még ez a visszatartó ereje sincsen meg, ha a törvényszegésből nagyobb élvezet származik. A büntetés legyen igazsá* gos. A bűnös fogadja el a büntetést, mint megtorlást, igazságszolgáltatást, különben csak a dac, elkeseredés, bosszú érzelmeit váltja ki, s igy a büntetés káros hatással jár. Az volna az ideális állapot, ha nem kellene büntetni, de az emberiség jelenlegi helyzete, egyes családok szelleme, a gyermek családi nevelése szükségessé teszi a büntetést. De újból hangsúlyozzuk : a büntetés belátást eredményezzen és tartsa szem előtt a bűnös önérzetét, becsületét. Néha elég a felelősségre vonás, és a bűnösben felébred a felelősségtudat, a megbánás és jóvátétel vágya. A büntetés ilyenkor elmarad.

A testi büntetés hivatalosan ki van zárva a középiskolákból, de már a szelidlelkű Don Bosco is vallotta, hogy bizonyos esetekben egyes gyermekekkel szemben alkalmazható ésszel, szeretettel, hogy a büntetések által jobbá legyen a gyermek.9)

A szellemi büntetés a rosszalás kifejezésében áll. Fedd, dorgál a nevelő, de ügyelnie kell, hogy ne sértse és ne szégyenitse meg növendékét. — Vannak pedagógusok, akik elvetik a büntetést azzal az indokolással, hogy a rossz cselekedeteknek meg van a természetes rossz következménye s igy a törvényszegő rossz cselekedetében hordja a büntetést is. Pedig a természetes következmény nem áll be mindig, vagy legalább is nem azonnal a rossz cselekvés után. — Ilyenkor a nevelőnek is közbe kell lépnie. — Az iskolai büntetések kirovásánál szem előtt kell tartanunk a rendtartást (intés, feddés, megrovás, konferencia, kizárás). (L. Rendtartás 40—41. §). Helytelen és meg nem