Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1941
19 amelyek a szülőknek is tájékoztatást igyekeztek nyújtani. Első össze' jövetelünkön Pataki József igazgató beszelt a gyermekről, Pálffy Ferenc pedig a fegyelemről és a fegyelmezésről. A második össze* jövetel alkalmával Antal Áron e. igazgató Mit olvasson a tanuló, címen tartott nagyon időszerű előadást, ugyanakkor Albert Vilmos c. igaz* gafó a gyermek iskolán kívüli nevelésének kérdésével foglalkozott. A szülői értekezleteken és fogadóórákon kívül is mindig készséggel állót* funk az érdeklődő szülők rendelkezésére. Az ő tájékoztatásukra szol* gált az ellenőrző könyv is, amelynek segitségével idejében értesifteftük mindarról, ami gyermekeiket érintette. Valláserkölcsi nevelés. Intézetünk nevelési rendszerének egyik pillérét képezi — alapításának első pillanatától fogva — a valláscr* kölcsi nevelés. Nemcsak kiművelt fejű embereket, hanem erkölcsi jelle* meket akarunk fajunknak adni. Meggyőződésünk szerint csak az élő hit és az imádságos lélek lehet egyedüli alapja minden teremtő mun* kának. Éppen ezért különös gondunkat képezte a gyakorlati vallásos életre való nevelés. Minden vasár* és ünnepnap az ifjúság, élén a tanári testülettel, szentmisét és szentbeszédet hallgatott. Tavasszal és a kedvező őszi időben minden reggel szentmisehallgatással kezdtük meg munkánkat. Az év folyamán négyszer volt közös szentgyónás és áldó* zás. örvendetesen növekedett a heti és mindennapi áldozok száma is. A lelkigyakorlatokat március 19 — 21 napjain tartottunk. Ifjúsá* gunk két csoportra osztva hallgatta meg a szentbeszédeket. A felső osztályos tanulók lelkigyakorlatát P. Ugrin Sándor S. J. atya vezette, az alsó osztályosokét pedig P. Hajdú Leander ferences atya. Á lelki* gyakorlatokat vezető atyák beszédei igen nagy hatással voltak ifjüsá* gunkra. — Tanulóink az óraközi szünetekben is igen gyakran keresték fel a kápolnát és végeztek szentséglátogatást. Pünkösdkor ifjúságunk egész* napos szentségimádáson vett részt. A Mária Kongregáció Székely László hittanár lelkes es oda* adó vezetése mellett igen szép eredménnyel működött és a legjobb hatással volt ifjúságunk lelki életének kialakítására. Nehány másvallásu tanulónk saját hitoktatójához járt vallásokta* tásra. Saját ünnepeiken és istentiszteleteiken kötelesek voltak megjelenni. Hazafias nevelés. A tanári testület éppen olyan fontosságot tulajdonit ennek, mint a valláserkölcsi nevelésnek. Nyugodtan elmond* hatjuk, hogy ez képezi nevelésünk és tanításunk második alappilérét. Nem a nagyhanguság és a hivalkodás: jellemezte ezirányu munkássá* gunkat, hanem inkább a velünk született, vérünkben lévő érzésnek
