Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1920
\ Lucifer, az ős intrikus, az irigység és hazugság atyja, a gazdasági és hatalmi féltékenységnek, a bosszúvágynak és magas fokra hevített „nemzeti törekvéseknek“ minden ördögét a pokolból kibocsátotta. Az öt világrész népei két nagy táborba sorakoztak fel öldöklő eszközeikkel; a föld remegett, a természet nyögött a rémes munka nyomása alatt. S nemcsak száraz földön üldözte egymást az elvakult és elvadult ember, hanem a levegőt s a tenger mélységét is gyilkos gépekkel terhelt csoda-szörnyekkel népesítette be. Négy évig dúlt a küzdelem. Mindent a hadseregnek ! Ez volt az elv. És a 20 tanárból 8-nak el kellett hagynia az iskolát, hogy hivatásával egészen ellenkező munkában gyötörje magát. A tanítványoknak is követniük kellett mestereiket. A 18—16 éves gyermekekre is rákerült a sor. Tanár és tanítvány eggyült izzad, együtt nélkülöz s tatán együtt nyugszik ........... ideg en föld hantjai alatt. Az arany minő sötét lett! Az iskola, hogy megváltozott! Másfél hónapos tanfolyamokon kellett a hadba induló vagy onnan szabadságolt diáknak egy-egy tanév tanulmányait elvégeznie. Mint sülyedt a színvonal! Egy egész nemzedéknek kell kicserélődnie, hogy az ifjúság kiszabaduljon ennek az Ítéletidőhöz hasonló korszaknak káros hatása alól. Mert még nagyon érezhető a nem előnyös változás. Kevés ifjún tapasztalható az eszményi törekvéseknek helyes néző pontból való értékelése. Alig van, aki a tudományokat belső beesők szerint és ne haszonelviség szempontjából csopotosítaná. Jövendő érvényesülésük céljai szerint válogatnak a tantágyak között, mintha őket terhelné a középiskola reformjának igen súlyos gondja. Sok kézzel fogható haszon s minél kevesebb klasszikus irányú vagy elvont ismeret és fárasztó munka. Ez a legeslegújabb kor diák-filozófiája. Azonban mentségül és a helyzet magyarázataképen aggodalmas nyugtalansággal bár, de készséggel mutatok rá*arra a kellemetlen körülményre, hogy a legutóbbi években új tankönyvvek beszerzése lehetetlen volt, a régiek pedig elfogytak vagy oly siralmas állapotba jutottak, hogy rendes időkben az ilyenek használatát egészség ellen való merényletnek minősítettük volna. De nemcsak tankönyvekben, hanem más taneszközökben is szűkölködtünk. Akadályozta t. i. iskolánk sikeres működését az is, hogy 4
