Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1914

5 fegyelmezett észjárás! Olyan két fegyver az ifjú kezé­ben, amiknek kikovácsolásában megecteődött a karja, kiacélosodott jelleme. Ilyen utravalóval hagyta el otthonát ez év őszén. Mert bizony a szegény szülői ház nem igen láthatta el egyébbel, mint amit maga szerzett, akkor sem, amikor a kolozsvári egyetem kapui feltárultak előtte. De őt apró nélkülözések sohase bántották. Volt ereje elviselni s szembeszállni az élettel. Volt kincse abban a veremben, amit a lélek zár magában. Az egyetem bölcseleti karán is kiválik csakhamar kollégái között igénytelen, de tartalmas egyénisége. Társaságba nem jár. Divatformákra nem ad. Annál többet komoly tanulmányra és a színházra. Magaszerezte és megta­karított pénzecskéjén minden értékes darabot megnéz. Gyorsíró készségét ott is munkába állítja. A jó zene­darabok szövegét papírra veti s éles füle magával viszi egy-két akkordját a szép énekszámnak s barátait ezekkel vonja el a sekélyebb szórakozásoktól. A ko­lozsvári Szent József-finevelő sokszor tanúja annak is, üres óráiban mint vonul félre meghittebb barátaival s elmemozdító vitatkozások közt mint énekel egyházi énekeket. Mindig sajnálta, hogy a szűkös anyagi viszonyok miatt határozott zenei hajlamát parlagon kellett hagynia. Már mint első éves tanárjelölt komoly törekvé­seinek jutalmaként a De Gerando-féle felső leányis­kolában latint tanít. Az egyetemi előadásokra mind­amellett szorgalmasan eljár s elsőrendű alapvizsgája után állami ösztöndíjat is élvez. A tanárképzőben a szemináriumoknak munkás tagja. Mint végzett tanárjelölt 1908-ban a kézdivásár­helyi főgimnáziumhoz kerül. Nemcsak szorgalmas tanár

Next

/
Oldalképek
Tartalom