Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1909
8 kizárólag Széchenyi érdeme ; mert egy ember isteni erő nélkül ilyen átalakító munkát nem végezhet el. De azt tagadni nem lehet, hogy Széchenyi tanította a nemzetet látni, remélni és tenni. Eszméi megtermékenyítették a nagy kartársak elméjét s az előítélet, félreértés, féltékenység, gyanúsítás és gúny nyilait caesari fenséggel tűrő s a munkában lankadást nem ismerő Széchenyi példája megacélozta a vezető férfiak akaratát s kijelölte az egyéni és nemzeti nagyság útjait. Munkatársai megértették Széchenyi törekvéseinek célját: „Az embirisérjnek egy nemzetet megtartani, sajátságait, mint ereklyét megőrizni és szeplőtelen minőségben kifejteni, nemesíteni erőit, erényeit s így egészen új, eddig nem ismert alakokban kiképezve, végcéljához, az emberiség feldícsöítéséhez vezetni, — ez a feladat. Hivatásunk nem kevesebb, mint a világot egy új nemzettel gazdagítani. “ Tehát nemcsak politikailag biztosított, jogilag rendezett s anyagilag gazdag, hanem szellemileg is kifejlett nemzetet akar. És hála Istennek, minden irányban meglepő eredményekre mutathatunk. Széchenyi tehát kiváltságos hatású egyéniség, kiről a kőtől, a fától, az átalakított anyagtól kezdve a legmagasabb szellemi vívmányokig minden tanúságot tesz. Széchenyi! „Te facta loquuntur.“ Rólad a tettek beszélnek. De jöjjön most a Magy. Tud. Akadémia, melynek célja, hogy a magyar tudományos és irodalmi tevékenység gyújtó pontja legyen, jöjjön és tegyen vallomást, hogy az ő alapjait Széchenyi rakta le ! Álljanak elő a nemzeti társaskörök, a különféle gazdasági egyesületek és mondják el az utódoknak, hogy Széchenyié volt a kezdeményező gondolat ! Szólaljon fel a megrendszabályozott Tisza s a vízi állatok és növények hatalma alól kiszabadult 140 négyszög mértföld területű drága termőföld s kövér legelő és hirdesse a gyakorlati ész diadalát! Fővárosunk büszke dísze: a remekművű lánchíd, a Kazán-szoros, Széchenyi-útja, a világforgalom számára megnyitott Vaskapu és a Dunát járó
