Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1909
4 Azért korszakalkotó munkásságának csak főbb mozzanatait emelem ki, jelezve azok hatását s kimutatva a kötelességeket, melyek Széchenyi helyes tiszteletéből ránk, különösen pedig az ifjúságra szállanak. * * * Széchenyi István az 1791-iki országgyűlés idejében született. Ezt az országgyűlést alkotmányvédő és nyelvünk jogait némileg biztosító határozatai tették örökre nevezetessé. Jóslat ez a gyermek Széchenyire, hogy ilyen alkotmányvédő, alkotmányfejlesztő, a nemzeti műveltségre és anyagi haladásra nézve korszakalkotó nagy munka lesz életének célja, szive legszebb álma, becsvágyának tiszteletreméltó tárgya s örömének és szenvedéseinek forrása. Nem tudhatjuk, minő életpályát szánt a gyermeknek a szülők szeretete, de elég beszédes okmányok tanúskodnak arról, hogy a nevelés, melyben Széchenyi részesült, a legideálisabb jellem kiképzésére alkalmas feltételekkel birt. Széchenyi Ferenc házánál mély vallásosság és öntudatos nemzeti szellem uralkodott. Idegen nyelveket az ő gyermekei is tanultak, de a családban a társalgás nyelve kizárólag a magyar volt. Mennyire élénkek voltak a gondos nevelés első benyomásai, szépen bizonyítják az ifjú Széchenyinek a harctérről vagy külföldi nagy utazásaiból küldött levelei. A szeretet megható melegségével gondol szüleire s a szives gondoskodásért és sok jótéteményért gyermeki naivsággal hálálkodik szüleinek, kiknek Isten után mtndent köszönhet. Viszonzásul ígéri, hogy ha Isten erőt ad, minden tehetségét a haza javára szenteli. Sem mint katona, sem mint utazó el nem mulasztja vallási kötelességeit és mihelyt szerét ejtheti, iparkodik a gyónásban lelke békéjét, szép összhangját helyreállítani. Még mint tizenegy éves gyermek tanúja volt annak a hazafiui áldozatnak, melyet atyja, gróf Széchenyi Ferenc, a Nemzeti Múzeum megalapításával a közműveltség oltárára tett. Ennek hatása alatt gyorsan fejlődött nála a nemzeti öntudat és korán kezdett szivében forrni a hazafias nagy tettek vágya. Mint katonát a szolgálati pontosságra és a
