Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1906
35 elé hívatja és szigorúan megparancsolja neki, hogy komolyan viselkedjék s nehogy elnevesse magát. Salpa. Hát ha meg indul bennem a kacagás? Cleob. Azért vagy hogy meg tartoztasd. Salpa. Hát ha meg szakadok miatta? Cleob. Hát ha meg szakad a vesző a hátadon ? Salpa. Jó volna ha szájam nem volna; de ezen ha nem akarom is a kacagás ki üti magát. Cleob. Nékem is van öklöm a melyei bé dugom a szájadot. Salpa. De legén ha a kik itt ma nevetnek mindennek be akarod dugni a száját, csak legyen leg aláb vagy száz öklöd. Végül azt tanácsolja Cleobulus Salpának, hogy jó csomó szénát tömjön a torkába, mert ez meg fogja akadályozni a nevetést. Salpa. Ennye hol tanálok én annyi szénát, hogy kivül, belől, alól, felyül minden ki menő utzákot bé dugjak, nehogy valahol ki törjön nevetésem. Bártsak most úgy ki kaczaghatnám magamot, hogy az után a király előtt ne háborgattatnám tőle. Szegény fejem, ezzel kerestem becsületemet az urak előtt, s mégis ez tiltatik nékem.... jaj most ki ugrik.... Egek ne had- gyatok.... ki ugrik! Széna, héj széna hol vagy? Az udvaroncok magasztalják a császár személyét és vitézségét. Hírnök jön, aki jelenti, hogy seregei elfoglalták Brándiburgiát, Afrikát meg Amerikát pedig „kezeken tartják“. Ekkor belép Salpa. Üdvöz légy lupiter! énis itt vagyok, mind a ketten elég ékesek, gyönyörűek vagyunk, két szemmel s füllel. Herus. Mit beszélsz? Salpa. Azt mondom annyi füled, annyi szemed vagyon a mennyin itten vadnak, és annyi nyelved, 3*
