Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1906

9

gondolat arra ösztönzi, hogy két kisebb fiának feláldozásával engesztelje ki a bálvány haragját. Senna- clierib a két kisebb fiát épen felakarja áldozni, amidőn megjelenik két nagyobbik fia és megölik.

A chorusban int, hogy a kevélységről és gonosz életről mondjunk le, mert aki inkább kedvez a testnek s nem követi Isten akaratját, a tűzre fog jutni. Elitéli a nagyravágyást, mert:

»Ha nagyra vágyódtok és mást meg utáltok, egy lábig el vesztek.

Isten meg alázza a kemény szíveket,

És fel magasztalja az együgyiieket,

Intünk titeket,

Sennacheribet, ne kövessétek.

A prológusban Ígért magyar nyelvű tréfaságok hiányoznak a darabból. Egyedül a 4-ik scena végén van a következő magyar szöveg :

Rabsaces. Optime facietis, si pedes vestros a narcosi custodiveritis.

Salta tor 1-mus. Probemus igitur socii, sic enim volánt nostri Legati. (Fit saltus ac tunc simul):

Ihaa, ahaa mi vigadgyunk,

és semmit ne szomorkodgyunk.

Ujuu, ujuu tántzot járjunk, ne zsibanyon meg a lábunk.

Rabsacesnek mi játékunk, szi- vessegünk meg mutassuk.

Vigan. Vígan.

Rabsaces. Iám a mensa assurgamus, cum ho- nore recedamus. (Claudit cortina).

Mint a darab dinéből látjuk, a darabot Ferentzi Vitus irta, aki az 1773. évben az alsóbb iskolának (Parva), mely az 1. nyelvtani osztályt (Principiorum Infima Grammatices) foglalta magában, volt a tanára.