Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1905
87 naság számára a kenyeret Csíkszeredából bevitetni. A múlt évi szűk termés miatt a gabona ára is magasabb lett, a búza vékája 13—14, a rozsé 9 — 10 garas. A lovas katonaság szabadon legeltetett a réteken s igy a szegény népnek még csak szénatermésre sem volt reménye. A nemesek kénytelenek voltak jobbágyaikról gondoskodni, különben elszöktek volna.1) Alcsikon sem volt jobb a helyzet. A tisztek féktelenül izgattak a tisztviselők ellen, önkényesen rendelkeztek a bíráknak. A felfegyverzett székelyek mindenfelé fegyveresen jártak s még panaszt sem lehetett tenni. A tisztek saját akaratok szerint szállásolták be a katonákat, a széket meg sem kérdezték. Oly nagy lett a gyűlölet, hogy — mint a szék panaszolja — „a limitrophus (határőr) se atyafiával, se szomszédjával, se más oly jóakarójával, kinek segítségével eddig élt, nem gondol, mind szóval, mind cselekedettel illetlenül traktálja.“ Nagy veszedelemmel fenyegetett az, hogy az adó dolgát függőben hagyták s tartani lehetett, hogy a nép majd — ha adóra kényszerítik — elkeseredésében a végletekre vetemedik. „Minden potentiárusnak és istentelen excessariusoknak mind Isten, mind világi törvények ellen élő személyeknek asyluma a limitropha militia,“ fakad ki a panaszkodó szék.’ Ily körülmények közt ült ös3ze Szépvízen június 18-án Csík-, Gyergyó- és Kászonszék általános gyűlésre, melynél az egyházi nemesek s má3 székely szabadságot élő személyek beadták panaszukat. Mindenekelőtt kijelentik, hogy véghetetlen s talán végső pusztulására célozó Ínségeik és nyomorúságaik közötti is nagy örömükre szolgál a szék- gyűlés, mert a főkirálybírót még ez évben nem látták s mint árvák sírtak. Kijelentik a gubernium június 9-i rendeletére, hogy békességben kívánnak élni, de a határőr katonák és tisztek miatt nincs reménységük, hogy a királynő szolgálatában békességben és belső csendességben maradhassanak, annál is inkább, mert idáig hiába panaszkodtak s a szaporodó sérelmek miatt elkeseredve fakadnak ki: „0 • *) A gyergyóiak panasza junius 18. Baló István szókjcgyző fogalmazványa Csík vármegye levéltárában, a) Kovács Tamás szókjegyző fogalmazványa a. o.
