Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1905
27 selök, midőn küldöttség lépett be s ii gyűlés okát kérdezte, továbbá azt a választ kivánta hallani, mely esetleg felülről jött. A gyűlés azt felelte, hogy e tárgy a jelenlevőkre tartozik, majd a néppel is közli. A küldöttek erre zúgni kezdettek, hogy ők a tisztviselők cselszövénye miatt jutottak a mostani helyzetbe, akik semmi tanácsot nem adnak s azt sem tudják, mit tegyenek, sőt a megmérésre és összeírásra pénzbüntetéssel kényszerítették. A követek ezután eltávoztak, de kevés idő múlva visszatértek s magukkal hozták sérelmeik jegyzékét 1740-től 17G3-ig : a sokféle adózást, a kvártélyházak költségeit, a Csíkszeredái várba való ingyen fahordást, a gyímesi szorosban teljesített közmunkát, egyszersmind a gyűlés tudomására hozták, hogy addig senkit sem engednek szabadon, inig kellő elégtételt nem nyernek. A tisztviselők azt felelték, hogy a sérelmek nagyon régiek, különféle természetűek s épen olyan gyorsan nem orvosolhatók; tanácsolták, hogy vegyék külön-külön pontokba s engedjenek időt, mert hajlandók megfelelni s a mennyiben lehetséges, az egyes sérelmek orvoslására is készek. A küldöttség makacsul megmaradt, mire a gyűlés feloszlott, de senki sem távozhatott, azért nagyobb biztonság végett mindnyájan a szomszéd papi házba mentek át. A nemesek és tisztviselők, köztük Túri István gyergyói alkirálybíró és Sándor László felcsiki adószedő, tanácskozni kezdettek arról, mi módon tudnának megszabadulni. Végre abban állapodtak meg, hogy Caratohoz, kinek lakása nem messze volt, levelet küldenek és gyors segélyt kérnek. A levél elkészült s az őrökön keresztül nagy bajjal el is jutott az alezredeshez. Már estefelé volt, midőn Carato megjelent, de a helyett, hogy kiszabadította volna, megígérte, hogy mindenki szabad eltávozásáról gondoskodik s azzal elment. Itt kezdődik az alezredes nemtelen munkája, melynek az volt a célja, hogy a megszorult tisztviselőket és nemeseket a nép dühének kiszolgáltassa. Carató elmenetele után a gyűlés tagjai is távozni akartak, de a kapukhoz állított őrök nem engedték. Látva, hogy Carato nem akar rajtuk segíteni, szorongatott helyzetükben titokban az Althan-ezred hadnagyától kértek segít
