Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1905

22 gubernium nem keresve és találva meg a baj igazi okát, a peres eljárás szabályozásával törte a fejét, azalatt a Csikban levő tisztek nem pihentek s nem kiméivé Ígéretet és erőszakot, folytatták a felfegyverzést. Akik felvették a fegyvert, azokat azzal bíztatták, hogy ezntán szabad lesz, mit idáig a törvény tiltott s a fegyvereseket a vonakodók folytonos zaklatására használták fel. Akik nem engedelmes­kedtek, azokra fegyveres katonákat küldöttek s gyakran még legszükségesebb házi eszközeiktől is megfosztották. Ön­kényesen a határok őrzésére rendelték s hiába Ígérték, hogy saját fegyverükkel hajlandók az őrzésre, a zaklatástól csak úgy szabadulhattak meg, ha a fegyvert felvették. A szék tisztviselői a guberniumhoz november 12-ón újabb felterjesztést intéztek s nehogy az elhallgatás bűnébe essenek, ismételten orvoslást kértek. Hasztalan volt most is. ügy látszott, hogy a gubernium nem tekint övéinek könnyeire, hanem fájdalmát mentegeti. A gubernium ugyanis leiratában panaszkodott ugyan a katonák féktelensége és garázdálkodása miatt, mellyel a fegyverfelvételt erősza­kolják, de erősebb intézkedés helyett a sérelmek elfeledé- sét ajánlotta s kilátásba helyezte az orvoslást. Szomorúan tudatta továbbá, hogy a besorozott és beesküdt katonákat a katonai fenhatóság alól ki nem vonhatja, bár elismerte, hogy a besorozás és beesketés erőszakosan történt. A gubernium tétlensége nem adhatott támaszt a sze­gény tisztviselőknek s így az egész székben nagy lett a fejetlenség. Az az aljas bujtogatás, melyet a német tisztek indítottak, keserű gyümölcsöt termett mindenfelé, a családi kötelék felbomlott, a testvér a testvért, a fiú az apját, az apa a fiát illette bántalommal. A meghasonlás a megrom­lott családból kihatott a falvakra is, melyek most halálos ellenségnek nézték egymást. A tettlegesség és erőszak a katonák és nem katonák között mindennapos volt. Az a szerencsétlen, ki panaszt mert tenni Caratonál valamelyik katona ellen, hamar megismerkedett a bilincsbeveréssel, a botozással s inkább felvette a fegyvert, hogysem hasonló­képen kelljen szenvednie. Akik az elfogatás elől megsza­badultak, azok vagy kivándoroltak, vagy az erdőbe bujdos­tak. Nehány erdőalatti falu lakosai látva, mit miveinek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom