Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1902
50 gyűlés pedig folytatta tárgyalásait, indokolta Ítéletének a kimondását, beczikkelyezte a Bánffy nótáját s családját illetőleg intézkedett.1) Bánffy Dénes tehát elbukott. Hatalmaskodásaival, erőszakoskodásaival önmaga ásta meg saját sírját s ebbe a sirba menthetetlenül kellett bele hullania.2) Teleki Bánffy birtokából Gernyeszeget kapta,3) de más adományt is kapott, azonban jóval előbb a Bánffy-féle mozgalom kitörésénél. Apafiné ugyanis a rendektől neki ajándékozott fogarasi birtokokból Felső-Opra, Kercsesora, Alsó Sztrecza és Felső Árpás nevű falukat adományozta neki, mely adományozását a nov. 17-i országgyűlés is a 18. arti- culusával megerősítette.4) De más utón is rohamosan haladt Teleki a megvagyonosodás felé, a mit ezen helyen kell megemlitenünk. Ha hihetünk Betlen Miklósnak, épen 1674-ben kezdett szokásba jőni a sóaknák kibérlése, de nem nagy hasznával Erdélynek. Előbb egy rácz, Szegedi György, majd a görög Péter János kezdették kibérelni, de Bethlen Miklós szerint Szegedi mögött Székely László, azután Teleki, Bánffy Dénes s végül az egész tanács állott.5) Nem feladatunk e vád bonczolgatása; lehet, hogy a tanácsurak szintén részt vettek a sóaknák kiárendálásában. Azonban sokkal fontosabb szemmel kisérni, mint haladt tovább a bujdosók ügye. A Habsburg-házzal háborúban álló franczia udvar jól tudta, jól ismerte a magyarországi mozgalmakat, de egyúttal tisztában volt Erdély magatartásával is. Az a háború, melyet folytatott, mindkét félre végzetes lehetett, de XIV. Lajos mindenkép győzni akart. Ügyes taktikához folyamodott : megkísértette Erdély szövetségbe vonását, melyről jól tudta, hogy a bujdosókat pártolja. Ezt akarta előkészi1) Érd. Orsz. Emi. XV. 460-474. 11. 2) Érdekesen emlékezik meg erről egy egykorú historiás ének : „Szomorú változás | Keserves nagj' romlás | Esek szegény hazánkban. | Csak az minapiban | Torda határiban | Bánfi Dénes dolgában | Mert reá ütének | És zsákmánt veiének | Népében és jovában. — Századok 1871. évf. 715 s köv. 11. 3) Bethlen M., I. 428. 1. 4) Érd. Orsz. Emi. XV. 467. 1. • 3) Önéletírása I. 432. 1.
