Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1902
42 ki. Ezt jelentette a szultán fermánja, mely most is, mint a múlt évben, 600, élelemmel rakott szekér kiküldését parancsolta.1) Ezt szavazta meg a májusban (7-én) megnyílt országgyűlés, melynek végével legott válaszolt Apafi is a magyar rendeknek. Nem ő, hanem a viszonyok természete volt az oka, hogy most sem adhatott más feleletet, mint jóakaró, de csak üres bíztatást.2) Hogy nyugalomra és türelemre intő szavai annál inkább hassanak, Telekit küldé ki hozzájok. Teleki azután hiába vette elő minden rábeszélő képességét, hiába akarta meggyőzni őket, hogy csak saját érdekeik ellen tesznek, ha türelmesen meg nem várják, mit hoz a jövő : a bujdosok nem vártak. Pedig most is meg kellett győződniük, hogy csak Telekinek van igaza, mert a portai segély szorgalmazására nagy remények közt elküldött követők Farkas Fábián mindent hozott, csak azt nem, a mit kívántak. A török is hasonló magatartást tanúsított, mint Erdély, fen kívánta tartani az összeköttetést s csak az alkalmas pillanatot várta, hogy döntőleg felléphessen. Természetes, hogy ily körülmények között azok is várakozó állásban maradtak. Hogy mégis valamit tegyenek, aug. 23-án Csatáron gyűlést tartottak, hol Wesselényi Pált főgenerálisnak választották meg, mit oly hozzáadással tudattak Apafival, hogy azért nem szakadnak el, hanem tovább is megmaradnak a hűségben.3) Ez eljárással meghiúsították Teleki egy tervét, ki — úgy látszik — bár ellene volt a támadásnak, a kisebb kicsapásoknak barátja volt. Meg kell vallanunk, hogy itt némileg rejtélylyel állunk szembe. Eddigi eljárása arra mútat, hogy óvakodott nemcsak a nagyobb, hanem a kisebb vállalatoktól is. 8 most egyszerre arra találunk adatot, hogy7 augusztusban engedélyt kapott Apafitól, hogy hadaival Szathmár alá szállhasson.4) Hogyan magyarázhatjuk meg ezt ? Legegyszerűbben talán úgy, hogy ez sem nagy, sem kis hadi vállalat nem akart lenni, hanem tüntető szemleút azzal a világos szán- *) *) Tör. m. kori Tört. Emi. 1., IX. 543. 1. *) Érd. Orsz. Emi. XV. 373-376. 11. s) Gr. Kemény J. i. gy. XIX. ‘) Érd. Orsz. Emi. XV., 60. 1.