Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1902

40

Ez óvatos eljárásra nagy szüksége volt Apafinak és Telekinek, ha Erdélyt a két nagy hatalmasság közt meg akarták tartani. Meg kell jegyeznünk, hogy már a Teleki politikája kezd Apafi s igy Erdély politikája lenni. Epolitika pedig abban állott, hogy minden fontosabb esetben tartózkodó magaviseletét tanúsítsanak, de ha alkalom nyílik, az egyik nagy hatalom védő szárnyai alatt kisértsék meg a szerencsét, de nem azért, hogy új birtokokat foglaljanak, hanem hogy országuk régi jogait, szabadságát biztosítsák. Míg a bujdosók, kik fejőknek ismerték el az erdélyi feje' delmet s minden szü kségökben hozzá folyamodtak,1) az elnyomott, a megigázott Magyarország felszabadítását akarják, az erdélyiek országuk régi fényének visszaállítására törekednek, egyenlő buzgalommal, egyenlő kitartással.

Mind a két czél elérésére az erdélyi fejedelem vállalkozik, méltó akarván lenni elődeihez. De éjien a czél kívánta, hogy az eszközök megválasztásában hiba ne történjék. Mit Teleki éles szeme észrevett, első és legfontosabb teendő volt a kedvező pillanat megvárása, mert a múlt évi szomorú tapasztalatok még mindenkinek élénk emlékében voltak. Csakhogy mielőtt a kedvező pillanatban fegyvert foghatott Erdély önmagáért és magyarországi véreiért, meg kellett teremtenie mindenekelőtt saját békéjét, nyugalmát; meg kellett szüntetnie az egyes főurak közt már több év óta fennálló halálos gyülölséget, a folytonos vetélykedést, a gyakori belviszályt. Ennek keresetülvitele a Teleki érdeme. 0 mindenesetre hazája jól felfogott érdekeit akarta előmoz- ditani, midőn két oly hatalmas főurat, mint Bánffy Déuest és Béldi Pált, megbuktatott. Különben ő csak eszköz volt; Bánffy és Béldi közvetlenül magok okozták vésztőkét az által, hogy az események folyamat fel akarták tartóztatni. Az események feltartózhatlanul haladtak előre s megtörték az ellenállni akarókat, de felemelték azt, ki az idők jelét megtudta érteni. E férfiú Teleki Mihály. i

i) Lóczi kapitánynak Apafinak aug. 15. Árpádia 1835. évf, 80. 1.