Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1902
31 A tanácsosok közül többen feljöttek Gyulafehérvárra 1673. elején, hogy jan. 3-án a folyó ügyeket megvitassák. Teleki is eljött Kővárról, mert az események úgy alakultak, hogy minél többet kellett Apafi mellett lennie. De a tanácsosok' közt nem volt meg a régi egyetértés. Még a múlt évi októberben két pártra szakadtak: a nagyobb rész minden melléktekintet nélkül a Teleki megkegyelmezésén dolgozott, mig a kisebbség nem akart megfeledkezni a haza érdekeiről sem. A meghasonlás leginkább abban nyilvánult, hogy a múlt országgyűlés után a Telekipárt az udvarnál maradt, s mig a többi tanácsosok holmi ürügyek alatt eltávoztak, sokáig tanácskoztak titokban. Természetes, hogy erről kalandosabbnál kalandosabb hírek kezdettek keringeni, sőt a többi közt az a gyanú is terjengett, hogy a távollevő tanácsosokat veszély fenyegeti. Egyik következménye volt ennek, hogy nagyon éles levélváltás fejlődött ki Bethlen János kanczellár s Apafi közt, ki azzal fenyegetőzött, hogy bosszút áll, mert a kanczellár a töröknél akart vádaskodni stb.1) A levélváltás hangja mútatja, hogy a fejedelem és kanezellárja között megszűnt a régi barátságos viszony s a némileg félrevezetett Apafi nem kezdett bízni első tanácsosában. A történeti igazságnak tartozunk annak kijelentésével, hogy e feszült viszony létrehozásában nem érheti vád Telekit, sőt az egész zavart az ő túlságos buzgolkodó párthívei csinálták, kik hogy a tekintélyben és befolyásban mind inkább emelkedő Teleki előtt annál jobban behízeleghessék magokat, másokat minél sötétebb szinben iparkodtak feltüntetni. Rövidlátásuk miatt nem tudták elgondolni, hogy a féltékeny természetű fejedelem előtt még a legkisebb gyanú is elégséges, hogy egyik-másik íour az ország nagy kárára teljesen kegyvesztett legyen. A jan. 3-i tanácskozásról a kanczelláron kívül még többen távol maradtak, mint Béldi Pál, Haller János. Annál nagyobb számban jelentek meg a Teleki barátai, kik együtt ismét több napig tanácskoztak, nagyrészt a bujdosók ügyében ; azonban tényleg nem sokat határoztak. Mind eloszol>) Bethlen J., II. 330 -334.
