Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1901
41 az ügyben értekezett Radnóthon a török követekkel, talán az athnanie s a Temesvárra való menetel dolgában.1) De minderre nem volt szükség. Bánffy és Kászoni biztató válaszszal tértek vissza Bécsből, mire a fejedelem ápr. 23-ra országgyűlést hirdetett Beszterczére. Itt előadta a török követeléseit s midőn lvászon is kijelenté, hogy a császár hajlandó a szövetségre, határozatba ment, hogy a frigykötés teljes és végleges befejezésére „ultimaria plenipotentiaval“ küldik fel Bánffyt s kimondák, hogy a török az ellenség. Kemény tehát Bánffynak még azon a nap kiadta az utasítást, melyben panaszkodva a török erőszakos, zsarnoki eljárása miatt, kéri a császárt, hogy vegye oltalmába. Biztosítja, hogy ha szinleg a törökkel is kell tartania, valósággal hű marad. Ha a császár haddal támad a török ellen, örömmel siet segedelmére ; ha pedig neki kell harczolnia, engedje meg, hogy országában hadat szedhessen, s csatavesztés esetén hozzá menekülhessen.1 2) Mialatt Bánffy felment, Kemény a Barcsay ügyét is rendeztette. Ez ugyanis titokban egyre ármánykodott a fejedelem ellen, ogyre-másra írogatott a basáknak, a portának stb- Ezért még ezen országgyűlés szabad kezet adott, hogy tetszése szerint bánhasson el Bar- csayval, ha nyilvános lesz árulása.3) E jogot utóbb fel is használta. A beszterczei országgyűlés máj. 6-án oszlott el. Egyre jött a hir, a török fenyegető készülődéseiről, pedig Bécsből alig lehetett határozott segítséget várni. A fejedelem azért tanácsosnak látta, hogy főkövete Bánffy Dénes által sürgesse a segedelem megadását, miczólból jónak látta Teleki Mihályt és Kászoni Márton jezsuitát küldeni fel Bánffyhoz. Ezen megbízás eléggé mutatja, mily tekintélyes állást foglalt el Kemény udvarában az alig 26 éves Teleki. E követséggel, melyhez Csernátoni Pál is csatlakozott, együtt ment gróf Bethlen Miklós is, ki külföldre szándékozott. Ő azután a 1) Innen tudatja Apafinéval már ez- 17. hogy ura parancsára ide jött s egyideig itt is tartózkodik Gr- Kemény I- Érd- tört er- lev- X. k2) Kemény I. Önéletírása 529. s. köv. 11. — Eeisu m agyar országi. Minerva 1^28 évf- 1990 1- Tört Tár VI- köt. 91—95 11. 3) Szilágyi S- Kemény János fejedelemsége- Budapesti Szemle 1860. évf. 14, 45 II.
