Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1900

82 szeretet midőn a születés napja alkalmából üdvözlő 1861-iki országgyűlés küldöttségének azzal válaszol, hogy feloldhatatlan kötelék csatolja Magyarországhoz, melynek jóléte iránt folyvást a legélénkebben érdek­lődik; s még inkább, midőn a koronázásra meghívó küldöttségének lelkes szavakban mondja: „Áldom az isteni gondviselést, hogy ezt a magasztos per- czet megérnem engedte“. Kétségtelen dolog, hogy a gyűlölet politikája helyett, mely országunkat a világtörténelem színpa­dáról leszorítani és az egységes Ausztriába bekebe­lezni akarta, Ö teremtette meg a szeretet politikáját, mely Magyarországot visszaadta önmagának. Ezt országunk egyik történésze, legelső főpapja, a herczegprimás mondotta az ezredéves ünnepen, a legszentebb helyen, Isten házában az oltár előtt, a király és országgyűlés, kormány és nép jelenlétében, midőn beszéde közben e szavakkal fordult a fensé­ges királyné felé : „Légy áldott, légy üdvöz, fensé­ges királyném! Fogadd e templomban, hol meg­koronáztattál, legmélyebb hódolatunkat, legöszintébb szeretetünketirányunkan mindig tanúsított jóságodért, szeretedért. Áldólag emlékszünk, hogy midőn nem­zetünk anyja lettél, édes anyai nyelvünkön szólottái hozzánk ; áldólag emlékszünk, hogy azt az arany-fona­lat is anyai gyöngéd kezed szőtte, mely hőn szere­tett királyunkat a nemzettel elválaszthatatlanul ösz- szekö lőtte“. Az ország közvéleménye egyetértöleg neki tu­lajdonítja, hogy a nemzet által fölajánlott koroná­zási ajándékot a felséges koronás pár az 1848- 49-iki rokkant honvédek segélyezésére adományozta. Rokonszenvének, szeretőiének és gyöngédségé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom