Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1900
36 lesz hazánknak, mint a jogokat papíroson biztositó törvények egész sokasága. Kitartó, lelkes működésűk nélkül aligha eljutottunk volna oda, hogy az 1825-iki országgyűlés a nemzeti nyelv kérdésével foglalkozzék ; avval a kérdéssel: hogy latinul vagy magyarul folyanak-e ezután az országgyűlés tanácskozásai ? Ezen az országgyűlésen lépik elő gróf Széchenyi István egy nyelvmivelö tudós társaság (Akadémia) alakítására irányuló indítványával, melynek czéijára egy évi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel. A haza oltárára hozott áldozatnak, az erőgyűjtésnek és az eszmék forrásába hozatalának minő ünneplésre méltó mozzanata ez! De nemcsak forrottak az eszmék, hanem alakulni is kezdettek. Széchenyi vezérlete alatt az uj eszméket hirdető liberális párt az alsó házban nemsokára többségre jutott és hatalmas erővel küzdött a régi állapotokat védő conservativokkal és kormánynyal. A párt tagjai megegyeztek a czélban, de eltértek az eszközökben és ezek sorrendjének alkalmazásában. Széchenyi a vagyoni izmosodást akarta előbb. A szabadságot majd meghozza az erő. Kossuth Lajos a szabadságot tűzte elsőbbnek. Varázs- hatalmú tollával és ékes szavával hirdette : hogy szabadság és függetlenség nélkül nincs önérzet, nincs erő. A nemzeti izmosodásnak szabadság a feltétele. Ausztria gyámkodó nyűgétől szabadulni vágyó és a szabadság után régóta sovárgó nemzet Kossuth felé hajlott, ki ettől kezdve a nemzet vezére lett. Midőn 1848-ban a párizsi februári forradalom szele végig süvöltött Európán, éles tekintettel a viszonyok
