Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1899
42 tükrében, azt hívén, hogy kedvese képét látja. Végre is meghasad a szíve s szép, fehér narciss virággá változik. Adonist pedig Venus anemone virággá változtatja. Éhez hasonló mithologia felfogású néprege nálunk is van. Egy szép legényről van szó, ki meghal. Elsiratja szerető édes anyja, költi is, de nem hallja. Ravatalához járulnak apja. jó testvérei, de a legény csak halott marad. Végtére oda megy hű szeretője, a legény feltámad s kedvese karjai közé omlik. Van a kettőben közös vonás, a mi regénk azonban művésziesebb. Ott a szerelmes csak virággá változik s az is csak az istenség beavatkozásával, emitt egy leánynak határtalan szerelme valóban életre kelti a meghalt legényt. Nem szabad azonban minden bokorban egy pogány istenséget keresni. Arany János remek bírálatában kimutatta, hogy az igazi mythoszi vonások mellett sok hamisítás van a Merényi gyűjteményében. ,,A kigyóbőr“ címűben a lélekvándorlás nyomait találjuk s eredetiségében nem is kétkedhetünk, hiszen teljesen a nép szellemében van, de ugyancsak a mesében előforduló napimádás irodalmi szépítés, mely sehogy sem illik bele egy mese egyszerű keretébe. Kriza a napistent igazi mithologiai vonásnak tartja. Eredeti, népies felfogással alkotvák a tűz- madarak, a sárkány fogak, a tátos ló, istennyila, világmalma stb., de irodalmi kacérkodás bélyegét viseli magán a világ jósfája, forgószelek királynéja. Arany méltatja a Merényi gyűjteményét, de szemére hányja, hogy akárhányszor ő csinálja a mithologiát. „Elek a gyanupörrel, hogy a napleánya, Hajnal, ennek palotája, kertjei, stb., bővített leírásai mind oly sallang, melynek készítését Merényi úrnak fogja köszönni a mithologia“. Népünknek babonás hite leginkább a népmesékben doni- • borodik ki. A képzelet bűbája Opereneián túl fekvő mesés országba vezet el minket, hol lépten-nyomon vasorru bábák és sárkányok szörnyűségeivel, boszorkányoknak undok hadával, setét, félelmes, babonás alakokkal találkozunk. Ilyen babonás alak a üdére, mely kulcslyukon is keresztül bújhat s melynek pénzhordás, gazdagodás a természete. Lidérctűz is van, mely üldözőbe veszi a félénk, fu-
