Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1899

21

Következő évben a Duna mellékéről gyűjtögetett népmeséket adta ki: „Dunamelléki népmesék“ címen.

Arany János a „Szépirodalmi Figyelő“ 2-ik számában sok méltánylattal szól Merényiről, de hibáit is felsorolja. Örömmel jelenti, hogy a gyűjtő sok igen sok helyen valódi népszellemben szól, de viszont sok helyütt nem elégszik meg az egyszerű, áttetsző meseszövéssel, hanem talán művészi kompozícióra törekedve, bonyodalmas szerkezetet csinál. A ciffraságok, oda nem illő sallangók néhol még bántok is. A nép nyelvének teljes birtokában van, de néha túlzásba esik, hosszú leírásokat csinál, feltételes és tagadó leírásokat sző közbe, miket a népnél soha sem találunk. Azt is meg- rójja, hogy néhol oldalszámra kacérkodik az irodalmi nyelvvel, hisz bőven fordulnak elő meséiben „rózsajju alom“, „lángdárda“-féle kifejezések.

Mind e fogyatkozása dacára Merényi derék munkát végzett s megérdemelte nemcsak Arany Jánosnak jóakaró bírálatát, hanem megérdemli nemzete háláját is. Említésre méltó Jókai Mór: „Magyar nép adomái“ cimü könyve, melyben nyolc népmesét is közöl.

Ez időben adta ki Thaiy Kálmán 1801-ben derék kis könyvét, a: „Székely kürt“-öt. Igaz, hogy a kötetben foglalt dalok és népregék nagy része az ön múzsájának teremtménye, de a dal és rege tárgya, a hang, a forma, a hangulat és érzés a népköltészet gazdag kincses házából való.

Rajongó lelkesedéssel bolyongott a bérces, völgyes Székelyföldön, útjában mindenütt tiszta szívre talált és tisza szívből fakadó ősi költészetre. Majdnem minden várrom, omladozó falu, kastély, hegyorom, merészebb szírt, hegy, bűbájos regét súgott neki, majdnem minden gunyhóban csodás akkordok csendültek feléje, a népdalnak édes-búsan csilingelő akkordjai.

Három Apor, Három tündér, Csaba vezér, Laborvára valóságos ősszékely regék, melyek a dicső múltba, a huu- noknak mesés világába vezetnek minket.

Eddigi gyűjteményeinkben nem találunk, vagy csak elszórva s ritkán találunk mutatványt a mi bérces-völgyes szép hazánknak erdélyi részéből, a jó székelynép költészetéből.