Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1899

15

Könyvének felosztása bizony kissé fogyatékos, mert egy kalap alatt igen sokszor közöl egymással homlokegyenest ellenkező példabeszédeket és közmondásokat.

Ama sajátságos ténynek, hogy eddigelé egyetlen gyűjtőnk sem közölt sem népdalt sem népmesét, okát Gyulai Pál ott látja, hogy nyelvészeink és aesthetikusaink akkor még keveset foglalkoztak a népi elemmel s főkép a költők inkább elvalának foglalva régibb és újabb klasszikusok tanulmányozásával, mintsem kedvök és idejök lett volna a néptől is tanulni valamit, a közönség pedig nem azért vett könyvet, hogy azt olvassa belőle mit otthon a szolgálók és gyermekek csevegnek.

Két évvel a Dugonics könyvének megjelenése után egy érdekes gyűjtemény jelent meg Bécsben: „Märchen der Magyaren“ címmel, melynek összegyűjtője Gaál György vala, az Eszterházyak titkára.

íme, magyar népköltési gyűjtemény német nyelven. Bár visszás dolog magyar népköltési gyűjteményt bármely idegen nyelven adni, hiszen azt a sok sajátos fordulatot, zamatos kifejezést, finom árnyalatot, subtitis nuanceot idegen nyelven híven és természetesen visszaadni nem lehet, e gyűjteményt Ipolyi Arnold mégis a legjobbak egyikének mondja.

Miként az előszóból is kitűnik a mű szerzője a Grimm testvérek nagyszabású népköltészeti gyűjteményének hatása alatt áll. Egyik főérdeme, hogy a mondái alapot méltány- lólag emeli ki. E mű magyar fordítását 1856, 57, 58-ban adták ki Pesten Toldy Ferenc és Kazincy Gábor.

Ugyancsak német nyelvű gyűjtéssel gazdagította a népköltési irodalmat Majláth János gróf is, ki: „Ungarische Sagen und Märchen“ címmel 1825-ben Stuttgartban egy mese és monda gyűjteményt adott ki. E gyűjteményét 1837-ben uj adatokkal gazdagította és Stuttgartban, majd Tűbingiában újra kiadta. Magyarra Kazincy Ferenc fordította, e fordítás azonban csak 1864-ben látott napvilágot Kazincy Gábor kiadásában (összesen 6 mesét tartalmaz).

Rudnyánszky Alajos báró is több rendbeli német nyelvű gyűjteménnyel lépett a nyilvánosság elé. Első műve a Hor- mayerrel együtt szerkesztett: „Taschenbuch für vaterlün-