Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1898
— 26 — körül elvették az igazi székely birtokokat is. A szegény nép éhhalál szélén állott, mert mindenéből kiforgatták a lelketlen fejedelmi tiszttartók.1) Ilyen körülmények közt alig terjedt el János Zsigmond 1571. márczius 14-én történt halálának hire, már az egész nemzet mozogni kezdett, s hogy közös sérelmeiket orvosolják, mind a három rend fegyveresen kelt fel s május 21-re Tövisre gyűlt. Innen adták be május 27-én sérelmeiket. „Könyörgünk ti kegyelmeteknek — mondák ebben — az élő Istenért és az ő szent Fiáért, hogy ti kegyelmetek ilyen nagy ínségekből, rabságból őket szabadítsa meg, mert Isteneket is elfelejtették velek és nem szolgálhatják ilyen nagy rabságban“. De bár még az adományozások megszorítását is kérték, alig kaptak valamit. E hó 25-én meglett az uj vajda Báthory István s az országgyűlés érdekükben alig tett valamit, a legfontosabbat, a birtok adományok ügyét, ismét elhalasztó.2) A székelyek erre a vasbányákon, a fejedelmi várak és az adományozottak birtokain állottak bosszút.1) Lecsendesedtek ugyan, de nem teljesen, hanem folyvást for- rongottak. Hire járt ennek, mire az augusztusi országos értekezlet úgy vélekedett, hogy ha szép szerivel le nem csendesednek, erőszakosan kell őket leverni.4) Nem soká várt a kitörés. Nem hiába fenyegetőztek májusban, hogy elvesztett szabadságukat, készek fegyverrel is visszaszerezni, mert szeptember végén lázongani kezdettek. A csíki és gyergyai székelyek táborba szállottak, vezéreket választottak. A fejedelem békéltetése nem használt, azért hadait Görgény és Székelytámadt körül összevonta. Mielőtt azonban megérkezett, a főnép és a lófők SzentFe- rencz napján leverték a felkelést.5) Most sem értek czélt, l) A székelység kérése az ország rendéihez. Tövis, 1571. máj. 27. Székely Oklevéltár II. 321—331. 11. a) Érd. Orsz. Emi. II. 175. 1. s) U. o. II. 157. 1. *) Báthory István fejedelem jelentése Miksának. Gyulafehérvár, 1571. aug. 21. — U. o. II. 482—483. 11. >) Székely krónika i, b, 042. 1.
