Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1896
— 64 — Cserei csaknem a megvetés, a lenézés hangján beszél az ellenpártról, melynek tetteit sötét színben látja. Ugyancsak nem válogatja a kuruczok jelzőit, kik vissza-visszaadták a kölcsönt a labanczoknak s mig a labanczok tetteire talál enyhítő szavakat, addig a kuruczokat, mint a legelvetemültebb népet, tűnteti fel. 0, ki csak rövid ideig kuruczkodott, nem tudta kellő igazsággal megítélni ellenfeleit, s nem csoda, ha túlbuzgó németpárti érzelmei saját honfitársai ellen, kik más ügy szolgálatában állottak, erős kifejezésekre ragadták. De nemcsak ez a hibája Csereinek; ő még a saját pártján levőket is elfogultan Ítélte meg Legjellemzőbb példa erre Teleki Mihály, kit oly sötét színekkel rajzol, hogy megnehezítené az e férfiú szereplésével foglalkozó munkáját, ha a mostanában napvilágra került levéltári adatok kellő világosságot nem nyújtanának. 0 a Teleki politikájának mozgató rugóit alig ismerte s igy csupán a látszat után indúlt egyoldalúan. Az elfogultság alól még gr. Bethlen Miklós sem szabadulhatott. E férfiú oly műveltséggel, annyi tapasztalattal birt, minő azon korban nem volt Erdélyben. De mert némi- kép lenézőleg bánt másokkal s mert terveit lehetőleg titokban tartotta, nem örvendett nagy népszerűségnek. Irodalmi működése méltánylást érdemel, de az elfogultság őt is megkötötte. Mennyire nyilatkozik ez, nyilvánvaló lesz, ha rágondolunk Teleki Mihály, gr. Apor István, gr. Bánffy György gubernátor s mások jellemzésére, kiket szintoly sötét színekben tüntet fel, mint Cserei. Apor tehát, mig két kiváló kortársa nem szabadulhatott az elfogultságtól, részrehajlattan maradt kortársai megítélésében. De katholikus érzelmeitől nem lehet ily kedvezően nyilatkozni, minthogy túlságosan engedve ezeknek, elfogult lett a más vallásuakkal szemben. Ezen nem igen csodálkozhatunk, ha meggondoljuk, hogy nagybátyja és nevelő apja gr. Apor István igen buzgó katholikus volt, ki nagy összegeket ajándékozott katholikus czélokra s hogy továbbá Apor Péter a szerzeteseknél, jezsuitáknál nőtt fel, kiknek nevelési rendszerében a vallási rész foglalta el a túlnyomó helyet s ez volt a góczpont, mely körül a többi tudományok csoportosultak.
