Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1896
Csik-Somlyóról; Medgyesre ment, hol id. Jósika Gábortól értesült, hogy az Erdély segedelmére jövő császári had már átkelt a Dunán. Két napig tanakodtak; végre elhatározták, hogy Apor ne menjen haza Somlyóra, hanem csatlakozzék Rákóczyhoz, de azért lehetőleg ne ártsanak a németnek. Apor tehát elment Rákóczyhoz, ki október 31-én Ma- gyar-Egregynél táborozott s várta a közeledő Herbeville császári generálist. A fejedelem nagyon barátságosan fogadta, harmad napra ismét magához hivatta nagy titokban s megkérdezte, mit hagyott nagybátyja. Midőn Apor elinoh- dotta, a fejedelem jóval többet ígért, ha hii marad; azután Vártelekre rendelte őrségre. Itt maradt Apor egészen november 11-ig a híres zsibói csatáig, melyet Rákoczy Erdélylyel együtt elveszített Herbeville ellenébe, mert Erdély ezen időtől fogva lassankint teljesen a német birtokába került.1) E csata után nem maradt meg Apor a fejedelem mellett, hanem hazajött Csik-Somlyóra. Itt vette Horváth Györgytől a fejedelem levelét, melyben ez őt magához kéri. De nem ment. Ez alatt Ilire futott a német közeledésének; a csíkiak forongani kezdettek s maga Apor is Moldvába készült. Alma azonban visszatartá. Reggel egy idegen jelent meg Rabutin levelével, melyben ez hűségre inti s mert eddig is csak szükségből keveredett a kuruczok közé, jutalmat Ígért az uralkodótól. Apor a levélhozót Kászon- felé kiildé el, nehogy gyanút keltsen De a kuruczok rajta ütnek Csik-Somlyón s Aporékat a ferenczrendiek kolostorában ugyancsak szorongatják. Végre deczember 28-án megérkezett a várva-várt német segítség. Apor eléje siet s látszólag kedvező fogadtatásra talál. A szenvedések sorozata 1706-ban kezdődött. A Rabutin- és Parajdiféle ezredek Csikba jöttek s Graven ezredes Rabutin nevében, mit sem adva ennek levelére, Csik-Somlyón a saját lakásában elfogja Aport. Két nap múlva Szeut- Imrére vitték, hol tudtára adták, hogy akár lovon, akár *) *) Apor munkái 142, 143. II. — Cserei 351—355. 11. — Szaniszló Zs. Naplói. Tört. Tár 1890. évf. 319. 1. — 36 —
