Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1896
— 31 keiket túlnyomóan előtérbe tolták.1) Szóval Erdély hét főbűne - a három nemzet és négy vallás — súlyosbította a különben is válságos helyzetet. Ha mindehhez hozzáveszszük Rabutin határtalan basáskodását, az adó s más terhek folytonos növekedését, nem csodálkozhatunk azután, hogy 1703-ban „a mely dolgot Kis Albert hetven talpassal indita áprilisben, májusban hétszáz, júniusban hétezer, deczemberben hetvenezer számra“ nőtt.2) Ily szomorú előzmények után köszöntött be az 1703. év, mely bőségesen elhozta Apor Péterre is a megpróbáltatás napjait. De ne előzzük meg az eseményeket. A Magyarországon megindult forrongás hamar átcsa. pott Erdély határaira is; Szilágy-Somlyó elveszett s a tűz harapózott befelé. Erdélyben mintegy 6000 válogatott lovas és gyaloghad volt s mindamellett Rabutin elvesztette a fejét ; jóformán csak kapkodott, fonák intézkedéseket tett. A guberniumot Gyulafehérvárról Szebenbe költöztette, a városokba és várakba őrséget rakott, a határszélet Magyarország felé ráczokkal pusztítatta s „ezzel voná — mint Bethlen Miklós mondja —3) maga a fegyvert, tüzet és minden veszedelmet az országra.“ Aztán, hogy ennek nyomorúságát növelje, a főurakra és nemesekre 10,000 frtnyi adót vetett, melynek behajtására Küküllőinegyében és Udvarhelyszéken Apor Péter és Pekri Lőrincz nyertek megbízást.4) Rabutin még azt sem akarta megengedni, hogy legalább némi erdélyi had felüljön ; csak nagy bajjal sikerült öt rávenni, hogy Bethlen Sámuel mintegy 500 főnyi székely haddal Deéstől nem messze Szent-Benedeknél foglaljon állást, de ezt felverték a kuruczok.5) Hasonló sors érte Bonczhidánál Thoroczkai István aranyosszéki főkapitányt is, ki azután kurucz lett s midőn a szintén elkuruczosodott Teleki Mihálylyal együtt visszajött Erdélybe, „rettenetes 4) Bethlen M. II. 190 — 193., 186., 187. 11. Cserei 285., 286., 293., 304., 305. 11. 2) Bethlen M. II. 303. 1. s) önéletírása II. 304. lap. 4) U. o. II. 336. 1. Apor müvei 136. 1. 5) Bethlen M. II. 303—308. 1. — Cserei 320, 321. 1.
