Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
atya, mint egy második Kapisztrán, harczra tüzelte a menekülőket, a esiksomlyói gymnasium 200 tanulójának fegyvert adott kezébe, még az asszonyok is csatasorba állottak, február 15-dikén a fosztogatás végett Somlyóra törő ellenséget megrohanva, megszalasztották; ez ütközetben elesett a hadvezérnek, Mursának a fia is ; sikerült azonban a tatárok jó részének Háromszék felé ki menekülniük, magukkal hurczolván 7077 foglyot, közöttük szentmibályi Búzás, Endes és Kósa tanulókat is. A tatároknak ez volt az utolsó betörésük Csikba s már ezután a múzsák szabadabban verhettek tanyát a székelység e classicus földén. A tanulók szaporodása folytán az 1669-ben épített iskola már nem volt elég; uj iskola építéséről kellett gondoskodni. Ezen felül a tanulók azon része számára, kik szegénységük miatt a hívők szives adakozásából tartották fenn magukat, egy közös finöveidét, seminariumot kellett emelni. A szerzet tanácsa tehát 1699-ben ez ügyben következő határo- ratot hozta : „A csíki iskolák helyreállítására nézt kerestessék és kéressék meg ezennel a csikszéki tisztikar, hogy mivel mi Szegénységünknél fogva nem vagyunk képesek azokat magunk erején és költségén újból fel építtetni, gondoskodjanak — velünk együtt — a tan- — és nevelőintézet isméti helyreállításáról, — és ezen alkalommal építtessék egy elegendő tágas nevelőház — Seminárium — elkülönítve az iskolától, s egyik tanárnak mint Magisternek felügyelete s vezetése alatt áljon, ki az alsóbb osztálybeliekkel cgyüt a gram- matistákat is az illető tantárgyakban és hittanban képezze.“ A szerzetes atyák, különösen a csikszentmiklósi eredetű Gáspár atya gondoskodása folytán a humaniórák tanitása ismét feléledt. A grammatica és sintaxis mellé felállitatott a poesis és rhetorica osztálya Ács János atya neveztetvén ki tanárnak 1710-ben, ki a sintaxist, poe- sist és rhetoricát együtt tanitotta Szerencsétlen körülmények között nyílt meg most első Ízben a esiksomlyói gymnasiumnál a rhetorica tanitása, mert a szerzet tanácsa a jövedelem források hiánya miatt, még azon évben beszüntette a poesis és rhetorica tanítását. Az 1719. jun. 1-én Székely-Udvarhelyen tartott szerzet tanácsa a poesis és rhetorica tanárává Balázs Ágoston, a syntaxis és grammatica tanárává pedig Csathó Elek atyákat nevezi ki. Balázs Ágoston atya két évig buzgón és dicséretes eredménynyel tanitotta a humaniorákat, azonban 1721-ben a szerzet tanácsa ismét eltörülte ezen határozatával: „A mi — bezárólag a rhe- torikáig terjedő csíki iskoláink, két év letelte után a missiok szent eou-
