Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
A mint már említettük volt, a székelyeknek madéfalvi leveretése óta (1764) úgyszólván ostromállapotot tartott fenn Csikban a katonai hatal- maskodás, melynek egyik nyilvánulása volt az ifjúságnak a gymnasiumi tanulmányoktól való elvonása katonai szolgálatok teljesitése végett. E czélból összeírást eszközöltek Csikszékben. Már az eddigiekből észrevehető hogy a császári intézkedések előbb hajtattak végre Csik-Som- lyón, mint bárhol Magyarországon, igy volt az az uj tanrendszer, valamint a németnyelv behozásával; ezt történt a népszámlálással is. A házak megszámozására és a nép összeírására vonatkozó rendelet, mely Magyarországon a németnyelvi rendelet által már megsebzett kedélyeket lázas izgatottságba hozta és sok helyen csak katonai erővel volt keresztülvihető, 1784-ben aug. 16-án bocsáttatott ki; de Csikszékben az iskola nagy kárával már jóval ezelőtt végrehajtatott. Engedjük át a szót az iskolát vezető sz. ferenezrendi zárda krónikásának, ki 1783-ról következőleg ir: „Ezen év az, — írja a krónikás — melyet gyászol a csíki gymnasium, melyet megsirat a kor, melyben élünk, meldet meg fog könynyezni az ifjúság, a székelység virága. Nem is hiába, mert a megelőző év novemberében megkezdett összeírás következtében az ifjúság egy része az iskolából elkezdett vonatni, kiket később január és februárban mások követtek, mi az iskolát oly állapotba hozta, hogy inig ezelőtt 400 és több tanulót számláltunk, most alig van 80; innen van az iskolákban visszamaradottak feldúlt lelkiállapota, innen származott a fegyelem elhanyagolása, innen következett a szülőkben a gyermekeik tanitatása iránti kedv hanyatlása.“ Az igy tönkretett iskolákat tüzetesen megnézte egy Bécsből a székelyföldi részek megvizsgálására küldött ezredes, májusban azonban minden haszon és vigasz nélkül; csupán annyi eredmény volt, hogy az uj épület körül Tompos Imre házfőnök által megkezdett kerítés befejeztetett a határőrvidéki tisztek gondossága folytán, a katona és jobbágy lakók munkájával, melyre Huber István százados ügyelt fel. A tanuló ifjúságot ért ezen szomorú esethez hozzájárult még egy az előbbieknél égetőbb seb. Ugyanis egy okt. 22-én kelt rendelettel a gubernium eltiltotta: nehogy valaki a gymnasiumba vagy nemzeti iskolába felvétessék Csik-Somlyón a katonai tisztségnek írásban kiadott engedélye nélkül, mely évről-évre megújítandó. Minek következménye az lett, hogy 1784-ben az iskola megkezdésekor csak 47 tanuló Íratott be, júniusban a latin iskolában csak 3l-cn voltak. A bajt még tetőzte a seminarium eltörlése, melynek összes javai a kincstárba bevonattak s igy az intézet, mely néha GO—70 tanulót számlált, megszűnvén, a szegény tanulók az iskoláztatásuk egyetlen segítő eszközétől is megfosztattak. így történt, hogy a finövelde eltörölte-
