Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
9- 31 — nevenapján, a németországi iskolák pedig szeptember 29-én sz. Mihály napján kezdik az előadásokat. A heti szünnapokat, a karácsom, hushagyati és húsvéti szünidőket a királynő f. é. október 8-án már meghatározta, pünkösdkor a vasárnap és hétfő, a keresztjáró héten a bárom első délelőtt, mikor a tanulók a kürmenetben részt vesznek, szintén szünnapok. A felséges Királynő név- és születésnapját meg kell ü!ni. 17) Ha valamely okból iskolai bizonyítványt kérnek, ez a bizonyítványok anyakönyvéből híven Írandó ki. A bizonyítványoknak két neve van úgy mint Értesítő (Attestatum) és Bizönytívány (Testimonium). Amazt csak folyó írásban díj nélkül, igazgatói pecséttel állítja ki a tanár vagy igazgató, de nem hivatalos használatra, emezt tanév végével a szokásos nyomott ivre és a gymn. pecsétjével ellátva az igazgató adja ki. Az érte járó 17 kr. dijat a bizonyítványhoz szükségelt nyomtatványok és más apró szükség- ségletekre fordítja az igazgató, ha még hivatalos pecséttel is ellátja az igazgató a bizonyitványt 20 krt követel, 18) Betartva mindezeket, semmi nehézség sem fog felmerülni a felsőbb osztályokba, vagy más gymnasiumokba való vételnél, a kétes esetekben a felvételnél a tanuló megvizsgálásával lehet eldönteni az igazságot. Ugyanazért a vizsgálatokon ellenőrizni kell, hogy a ki a latinból kellőleg előkészítve nincs, a grammatikai osztályokból a humaniórákra ne mehessen. Innen a tanuló a grammatikai osztályokban mindaddig visszatartandó, mig a latinnyelv alapjait el nem sajátítja. Ha egyik vagy másik osztály ismétlésével sem tudna eredményt felmutatni, az ilyent, az iskolára alkalmatlannak lehet tekinteni s a latin iskolák küszöbétől el kell távolítani. Az itt közölt királyi rendelet értelmében báró Ilenter Ádám Csik- főkirálybiróját május 4-én ki is nevezte a tanügyi bizottság a említett ápril 11-iki rendelet foganatosítására, s meghagyta, hogy a tavaszi vizsgát, jövőre pedig évről-évre az őszit is minden osztálylyal tétesse le, hogy az ifjúság erkölcse és előmenetele megítélhető legyen, jelentését pedig küldje be. szék fenn még ezen évben Mária Teréziának a tanügy körében tett korszakalkotó intézkedéseiben mint főeszme magaslik ki a tanításnak az álla ui intézkedés körébe való bevonása és egész birodalmában való egységesítése. Már az 1770-ben a gr. Pergen államminiszter által benyújtott tanulmányi tervezet kimondja : „szükséges, hogy az állam teljesen és állandóan magához vonja az iskola és nevelésügy felügyeletét és vezetését“ ; ugyanebben a tanítás és nevelésnek a szerzetesek kezéből való kivételét s világi férfiak illetőleg világi papok kezébe tételét ajálja. A mint láttuk
